Volker Türk a 47 tagállamot számláló testület genfi ülésén felszólította az iráni hatóságokat, hagyjanak fel a tüntetőkkel szembeni aránytalan fellépéssel, s leszögezte: Teherán téved, ha azt hiszi, „be lehet fagyasztani egy társadalmat”.

Hirdetés

A tanácskozáson részt vevő Annalena Baerbock német külügyminiszter leszögezte: a jelenlegi iráni helyzet egyben „az ENSZ bátorságpróbája is”.

Emlékeztett arra, hogy jóllehet a világszervezetet az egyes államok szuverenitásának megvédésére hozták létre, „egy rezsim, amely az erejét arra használja, hogy eltiporja saját állampolgárai jogait, az a világszervezet által vallott értékeket is semmibe veszi”.

Hozzátette: mind ez idáig hiába sürgették Teheránt, tartsa tiszteletben az emberek jogait, „a válasz csak még több erőszak, még több halál volt”.

Hadidzsa Karimi, az iráni női és családjogi hivatal elnökhelyettese viszont politikailag motiváltnak nevezte az állításokat, és azt hangoztatta, hogy Irán teljes mértékben elkötelezett az emberi jogok védelme mellett. Emellett kijelentette: a közel-keleti országban több mint két hónapja zajló tüntetéseket „nyugati államok szervezik”, amelyek bele akarnak avatkozni Irán belügyeibe.

Felszólalásában Karimi leszögezte: az a Németország, amely ma az emberi jogok mellett áll ki, 35 évvel ezelőtt még Szaddám Husszein iraki diktátort látta el vegyi fegyverekkel, amelyekkel a bagdadi rezsim 13 ezer embert ölt meg az iráni Szerdest városában.

Az ülést Németország és Izland kezdeményezésére hívták össze, a két ország kéréshez pedig több mint 50 tagállam csatlakozott. A tervek szerint a résztvevők a nap folyamán szavaznak egy, az iráni helyzettel foglalkozó tényfeltáró bizottság felállításáról is, amelynek ötletét Dzsavaid Rehman, az ENSZ iráni emberi jogi ügyekkel foglalkozó jelentéstevője vetette fel.

Korábban írtuk