Húsz éven át tartotta fogva és kínozta csont és bőr fiát az amerikai nő

A letartóztatás kapcsán az áldozat egykori tanárai azt nyilatkozták: „nyomasztó bizonyítékok” utaltak arra, hogy a kisiskolás fiú családi élete messze nem volt rózsás.

„Nem is lepődtem meg [a hírek hallatán]. Minden tanévben minden tanárnak voltak észrevételei vele kapcsolatban” – emlékezett vissza Tom Pannone, az azóta már bezárt Barnard Általános Iskola egykori igazgatója.

Pannone szerint az áldozat az óvodától a negyedik osztályig járt az iskolába, de hirtelen nyoma veszett, amikor a tanárok aggodalmuknak adtak hangot az állapotával kapcsolatban. A MailOnline-nak felidézte: „Egy nap azon kaptam, hogy a piszoárból iszik vizet, mert akkoriban szerintem még nem érte fel az ivókutat… Elképesztő volt, a mai napig rosszul vagyok tőle.”

Pannone, aki már akkoriban észrevette, hogy a fiú túl kicsi a korához képest, és rohadnak a fogai, hozzátette: „Egy tanár jelentette nekem, hogy a fiú azt mesélte, az anyja egyik este pizzát vett, de ő nem ehetett belőle – csak a testvérei és a család többi tagja. Ekkor körülbelül ötéves volt, és már ebben a korban ott voltak a figyelmeztető jelek (.) Nem is tudnám megmondani, hány bejelentést tettünk a gyermek- és családsegítő hivataloknál”.

Az áldozat rendkívüli alultápláltságára a szomszédja, Zeffney Guarnera is felfigyelt, aki beszámolt arról a pillanatról, amikor lánya 14 évvel korábban meglátta a fiút az ablakban, és azt hitte, egy szellemet lát.

„Látott az ablakban egy baseball sapkás kisfiút, aki integetett neki, ő pedig visszaintegetett. Aztán soha többé nem látta. Kérdezte is, hogy vajon egy szellem volt-e” – idézte fel a férfi. Hozzátette, Sullivannel csak „futólag” találkozott, de soha nem köszönt neki, és mindig úgy érezte, hogy „valami nem stimmel vele”.

A fiú korábbi iskolaigazgatója többször is felvette a kapcsolatot a hatóságokkal a fiú ügyében, de mindig azt a választ kapta, hogy az áldozatot az ellenőrzések után rendben találták. Pannone azt is állította, hogy többször felhívta Sullivant, és elmondta neki, hogy a fiú ételt lopott – mire az asszony azt válaszolta, hogy a fiú jól van, sőt, egyszer azt is mondta a tanároknak, hogy „allergiái” miatt ne adjanak neki enni.

A hivatalos szervekhez benyújtott panaszok után a fiút ötödik osztályos korában hirtelen kivették az iskolából; Pannone később megtudta, hogy magántanuló lett. Az egykori iskolaigazgató azt mondja, mindig is tudta, hogy a fiú nincs rendben, és annak ellenére, hogy ő is többször jelentette ezt a hatóságoknak, még mindig bűntudata van.

Azt mondta: „Szörnyű bűntudat kínoz. És biztos vagyok benne, hogy a tanárokat is, de mi mást tehettünk volna, hogy megelőzzük az ilyesmit? Mi a fenét tehettem volna még? Tudja, azon kívül, hogy odamegyek a házhoz, bekopogok az ajtón, és a fülénél fogva kirángatom a gyereket… Rosszul vagyok, hogy nem tettem meg, mert tudtam… Ez tragédia.”

Sullivan a szerdai vádemelési meghallgatáson tagadta a testi sértést és az emberrablást. A vád szerint az 56 éves nő egy 2,4-szer 2,7 méteres, fűtés és légkondicionáló nélküli szobában tartotta fogva a fiút, ahol „hosszan tartó bántalmazásnak, éhezésnek (.) és embertelen bánásmódnak” tette ki őt.

A gyermek- és családvédelmi hivatal csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkeznek a családdal kapcsolatos feljegyzésekkel, annak ellenére, hogy a rendőrség azt állítja, többször is hívták őket a házhoz. A hivatal közölte, hogy az „alap nélküli bejelentéseket” öt év után törlik, amennyiben nem érkezik újabb bejelentés.

Az áldozat a kiérkező mentősöknek – akik füstmérgezés miatt azonnal kezelni kezdték – állítólag azt mondta, kétségbeesésében gyújtotta magára a házat. A rendőröknek állítólag kijelentette: „Szabad akartam lenni”.

Sullivant 300 ezer dolláros óvadék ellenében tartják fogva.