Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

A TASZSZ hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában a misszióvezető nehezményezte, hogy a Biden-kormányzatnak a stabil kétoldalú kapcsolatok kialakításáról szóló szándéknyilatkozatai ellenére tovább fokozódnak az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő diplomatákkal szemben foganatosított „példátlan szigorítások”. Antonov szerint az amerikai fél „kitartó és leleményes” az orosz diplomáciai jelenléttel szembeni fellépésben.

A diplomata szerint Washington „kitalált indokkal” utasít ki orosz diplomatákat. Elmondta, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly decemberben egyoldalúan három évben korlátozta az orosz képviseletek személyzetének kiküldetési idejét. Mint mondta, ezt a gyakorlatot tudomása szerint egyetlen más országgal szemben sem alkalmazzák.

„Megkaptuk annak a 24 diplomatának a listáját, akinek 2021. szeptember 3-ig el kell hagynia az országot. Szinte mindannyian váltás nélkül távoznak, mert Washington hirtelen megszigorította a vízumkiadási eljárást” – mondta Antonov.

Közölte, hogy Moszkva a fegyverzetellenőrzési rendszerekkel szemben a kibertérben jelentkező fenyegetések megvitatását javasolta Washingtonnak és kifejezte reményét, hogy a felek átfogó párbeszédbe bocsátkoznak a kiberbiztonságról. Mint mondta, a szakértő szintű konzultációk már megkezdődtek.

Korábban írtuk

Közölte, hogy Oroszország az idei első félévben 35 megkeresést intézett az amerikai hatóságokhoz az Egyesült Államokból érkező kibertámadások ügyében. Tavaly az orosz fél 45 ilyen megkeresést intézett a tengerentúlra. Amerikai részről tavaly tíz, idén pedig két hasonló ügyben fordultak Moszkvához a nagykövet szerint.

Kifogásolta, hogy a sajtóban megszellőztetett állítólagos orosz hackertámadásokra Washington „soha” nem szolgáltatott bizonyítékot.

A nagykövet azt hangoztatta, hogy az orosz fél nyitott bármilyen kérdés megvitatására.

A nagykövet szerint Washington rávehetné Kijevet arra, hogy tárgyszerű párbeszédbe bocsátkozzon a délkelet-ukrajnai szakadárokkal és visszavonja nehézfegyvereit a demarkációs vonal közeléből. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az amerikai külügyminisztérium „néhány tisztségviselője” az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások előmozdítása helyett – amelynek fontosságában a genfi csúcstalálkozón az orosz és az amerikai elnök egyetértett – mindenért Oroszországot teszik felelőssé „agresszornak” minősítve Moszkvát.

Hangsúlyozta, hogy ezekre a problémákra „kizárólag diplomáciai úton, propaganda nélkül” lehet megoldást találni.