Idegesen szűkölnek a liberálisok
A Fidesz-trollok támadása címmel jelent meg ezúttal egy írás a profil.at oldalán. A szerző, Joseph Gepp arra lett figyelmes, hogy a közösségi médiában a Profil-cikkekhez, így az övéihez is „hirtelen figyelemre méltó” hozzászólások érkeztek. Úgy tűnik, a Profil akciója fordítva sült el.
„Long live Viktor Orban!” Éljen soká Orbán Viktor! – írta az egyik hozzászóló. „Profil=Völkischer Beobachter” – így hangzik egy másik komment, ami egyenlőségjelet tesz az osztrák hírportál és a hírhedt Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja közé. Egy harmadik a liberális médiát, beleértve a Profilt, a liberálfasizmussal azonosította.
Joseph Gepp, a lap egyik szerzője ezért gyorsan tollat ragadott, mert azt feltételezi, hogy a megsokasodó hozzászólásoknak közük lehet a botrányhoz, amit kimondhatatlan nevű kolléganője, Franziska Tschinderle indított el tájékozatlanságról árulkodó, prekoncepcióval és rosszindulattal átitatott, ugyanakkor a Profil szerint teljesen „ártatlan” kérdéseivel, sokat elárulva ezzel a véleménydiktatúra módszertanáról.
Néhány konkrét alapelv a liberális véleménygyár gépezetének működéséhez:
Először is légy öntudatos. Régi marxista szabály. Ha még nem vagy az eléggé, akkor ideje „öntudatra ébredned”. Ebből következik, hogy jogod van bárkitől bármikor bármit kérdezni. A siker érdekében légy szemtelen, és csak olyan kérdéseket tegyél fel, amikre eleve nem lehet jó választ adni. Csak nagyon udvariatlan, esetleg bántó, cinikus választ, miközben tudod, hogy a másik fél ezt méltatlannak tartja, nem akar lesüllyedni erre a szintre. Próbáld hát meg zavarba hozni, kilendíteni az egyensúlyából.
Másodszor: állíts csapdát. A kérdésekben legyen ott a te előre megírt, jól körülhatárolható, masszív előítéleted. Ne feledkezz meg az alábbi kifejezések kötelező használatáról: „szélsőjobb”, „euroszkeptikus”, „antiszemita”. Ezek nélkül a kérdéseket el se küldd! Nézd át, nehogy véletlenül az egyik kimaradjon.
És végül: sarkíts. Nincs más, csak fekete és fehér. Élezd ki a végsőkig az ellentéteket, hogy jó keménynek tűnj. Ezzel hosszú távra biztosíthatod a karriered a lapnál. Ne törődj azzal, hogy mi a valóság. A liberális média új valóságot fest. Te lehetsz a legjobb piktor, ha a fenti szabályokat betartod!
Franziska Tschinderle pontosan így járt el. Arra viszont nem számított, hogy a kérdéseit a magyar közmédia állatorvosi lóként mutatja be, mert jól lehet rajtuk szemléltetni a baloldali véleménydiktatúra hírgyárainak mindennapos működését. Ezen a Profilnál annyira felháborodtak, hogy április 10-én Rainer Nikowitz a lap „profiljától” eltérően egy szatírának álcázott mocskot közölt. A Profil ugyanis hivatalosan nem vicclap, hanem egy hírlap, a profil.at pedig egy hírportál, amely még a legalapvetőbb műfajismerettel sincs tisztában, amit már egy gyakornoknak is tudnia kell.
Nikowitz írása ugyanis nem szatíra. A szatíra szűkebb értelemben véve lírai műfaj. Jellemzője, hogy a valóság komikus-ironikus ábrázolására törekszik. Ábrázolási módszerei között szerepel az arányok megváltoztatása, a kicsinyítés, a nagyítás, a túlzás. Tágabb értelemben mindenféle művészeti ágban megtalálható ábrázolási módszer. A bemutatott helyzet vagy ember látszólag komoly, a történet, illetve a körülmények összessége viszont groteszk vagy abszurd, és ez a kettősség komikus-ironikus hatást eredményez.
Íme Nikowitz „szatírájának” néhány jellemző részlete:
„Profil: Köszönöm, hogy jelentéktelen személyemet fogadta ezen audiencia keretében. Nagyon izgatott vagyok, nem akarok semmit elrontani. Hogyan szabad nekem önt megszólítanom?
Orbán: Mein Führer, ezzel sosem tévedhet nagyot. Ezt ön osztrákként igazán tudhatná.
Profil: Természetesen. Fogadja sűrű bocsánatkérésemet. Meg kell értenie, én csak egy egyszerű újságíró vagyok, mit tudhatok én?
Orbán: Ön nem újságíró.
Profil: Nem?
Orbán: Nem. Csak a magyar köztelevízió munkatársai újságírók. Az ő lakhelyük az én végbelemben van, és csak akkor jönnek elő, ha nyilvánosan prostituálni akarják magukat. De ön még egyszer sem látta az én végbelemet” – írta Nikowitz a profil.at oldalán.
Mi ebben a lírai?
Amellett, hogy nem szatíra, még csak nem is szellemes. A durva, közönséges stílus már nemcsak a közbeszédben, a közösségi médiában, hanem a magát mértékadónak tartó írott sajtóban is megjelent. Általában olyankor bukkan elő, amikor a beszélő úgy érzi, hogy már elfogyott minden eszköze, és rendkívül dühös: nem tud többé uralkodni magán, ezért folyamodik a verbális kommunikáció legagresszívabb formájához. Ám ezzel is üzen.
A magyarok átélték a diktatúrát, ezért tudnak olvasni a sorok között. A nemzetközi liberális elit és az őket kiszolgáló Profil gyakorlatilag elismerte, hogy a balliberális oldal mérhetetlenül csalódott, mert nem tudta megakadályozni, sem lejáratni Európa most születő reneszánszát, aminek jegyében Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini Budapesten találkozott. Akarata ellenére ezt üzente a Profil, és pontosan ezt bizonyítják a lap cikkeihez fűzött, fent idézett kommentek is.
