Időszerű javaslat: A Globális Kormányzás Kezdeményezés irányt mutat a globális kihívások közepette
A nemzetközi rend megerősítése a teljes emberiség közös érdeke. Kína a Globális Kormányzás Kezdeményezés programjának meghirdetésén keresztül kínálja fel segítségét ebben a sürgető munkában.
A kora ősz beköszöntével két jelentős esemény keltette fel a világ figyelmét. A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tianjini csúcstalálkozójának résztvevői határozottan kiálltak a multilateralizmus és a nemzetközi rend védelme mellett, illetve a Kína Japán-ellenes háborújának és a világ antifasiszta háborújának 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés komoly közös elhatározást tükröztek a történelem tiszteletben tartására és egy jobb jövő építésére. Ebben a kulcsfontosságú pillanatban Hszi Csin-ping kínai elnök által előterjesztett Globális Kormányzás Kezdeményezés (GGI) meglehetősen időszerűnek bizonyult. A kezdeményezés ugyanis kínai megoldásokat kínál a nemzetközi rend megerősítésére és a globális kormányzás tartós hiányosságainak kezelésére. A fokozódó globális turbulencia és a világrend átalakulása közepette ugyanis ez a javaslat megfelelő keretet biztosít a nemzetközi együttműködéshez, illetve új lendületet ad a világméretű kormányzási deficitek leküzdéséhez.
A két jeles dátum mellett idén ünnepeljük az ENSZ megalapításának 80. évfordulóját is. Nyolc évtizeddel ezelőtt, a két világháború pusztítása után a nemzetközi közösség létrehozta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, ezzel új fejezetet nyitva a globális kormányzásban, és megteremtve a tartós béke és fejlődés alapjait. A mai megemlékezések célja éppen ezért nem csupán a nehezen kivívott győzelem felidézése, hanem az is, hogy megerősítsük elkötelezettségünket a nemzetközi rend mellett, előmozdítsuk a globális kormányzás rendszerének reformját, valamint dolgozzunk az emberiség közös jövőjének építésén. A jelenlegi nemzetközi környezetet azonban súlyos instabilitás és bizonytalanság jellemzi. Az ENSZ-központú multilaterális rendszer jelentős nyomás alatt áll, a globális kormányzási hiányosságok pedig tovább súlyosbodnak. Részvétel tekintetében a Globális Dél továbbra is súlyosan alulreprezentált a globális kormányzási rendszerben, jóllehet a feltörekvő piacok és a fejlődő országok jelentősége folyamatosan nő. Ez sürgetővé teszi képviseletük bővítését és a történelmi igazságtalanságok korrigálását.
Közben azt is látjuk, hogy az ENSZ Alapokmányában rögzített célokat és alapelveket sok esetben nem tartják tiszteletben, előfordul, hogy egyes államok a Biztonsági Tanács határozatait is figyelmen kívül hagyják, miközben az egyoldalú szankciók és a nemzetközi jogot sértő cselekmények aláássák a nemzetközi rendet. Hatékonyság tekintetében az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési menetrendjének végrehajtása jelentős elmaradásban van, míg olyan sürgető kérdések, mint az éghajlatváltozás, a digitális szakadék növekedése, vagy az új területek – mesterséges intelligencia, kibertér, világűr – irányítási hiányosságai továbbra is megoldatlanok. Ebben a helyzetben a nemzetközi közösség előtt sürgető kérdésként merül fel, hogy milyen globális kormányzási rendszerre van szükség, illetve hogyan kell azt megreformálni.
A GGI öt alapelven keresztül éppen ezekre a kérdésekre ad választ:
- a szuverenitás egyenlősége
- a nemzetközi jog tiszteletben tartása
- elkötelezettség a multilateralizmus mellett
- emberközpontú megközelítés
- konkrét cselekvés
Ezek a célzott és előremutató alapelvek rendszerszintű választ adnak az alapvető kérdésekre: ki irányít, hogyan történik a kormányzás, és végső soron kinek az érdekét szolgálja a kormányzás. Ahogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök megjegyezte, ez az öt alapelv pontosan rávilágít a mai nemzetközi mechanizmusok súlyos hiányosságaira. A GGI alapelvei természetesen összhangban vannak az ENSZ Alapokmányának céljaival, tükrözve az országok túlnyomó többségének közös akaratát. A globális kormányzás rendszerének reformja és fejlesztése nem a jelenlegi nemzetközi rend lebontását vagy új rendszerek létrehozását jelenti, hanem a meglévő rendszerek és mechanizmusok kapacitásának és hatékonyságának megerősítését, annak érdekében, hogy azok hatékonyabbak és alkalmasabbak legyenek a változó világ valóságára való reflexióra. Ahogy Denis Sassou Nguesso, a Kongói Köztársaság elnöke megjegyezte, ez a kezdeményezés utat kínál egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb nemzetközi kormányzási rendszer felé, amely kézzelfogható előnyöket biztosít a Globális Dél országai számára.
A történelem pedig olyan, mint egy váltófutás: minden nemzedék átveszi a stafétát, amely arra indítja, hogy választ adjon kora kérdéseire, és lépésről lépésre haladjon az emberi fejlődés útján. Kína kész minden féllel együttműködni a kommunikáció és koordináció erősítésében, a GGI közös megvalósításában, a globális kormányzás reformjának és fejlesztésének új útjainak feltárásában, valamint egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb globális kormányzási rendszer előmozdításában – ezzel hozzájárulva az egész emberiség békéjének és fejlődésének nemes ügyéhez.
A timely proposal: Global Governance Initiative charts path forward amid global challenges
By Pei Guangjiang, Li Yingqi, People’s Daily
As early autumn unfolded, two major events in China captured global attention.
The Shanghai Cooperation Organization (SCO) Summit in Tianjin voiced strong support for defending multilateralism and the international order. Meanwhile, commemorations marking the 80th anniversary of the victory of the Chinese People’s War of Resistance Against Japanese Aggression and the World Anti-Fascist War underscored the shared resolve to honor history and build a better future.
At this pivotal moment, Chinese President Xi Jinping’s proposal of the Global Governance Initiative (GGI) came at the right time. It offers Chinese solutions for strengthening the international order and addressing the chronic shortcomings of global governance. Amid mounting global turbulence and transformation, the initiative provides a timely framework for international cooperation and injects fresh momentum into efforts to overcome governance deficits worldwide.
This year marks the 80th anniversary of the victory in the Chinese People’s War of Resistance Against Japanese Aggression and the World Anti-Fascist War, and the 80th anniversary of the founding of the United Nations (UN).
Eight decades ago, chastened by the devastation of two world wars, the international community established the UN, opening a new chapter in global governance and laying the foundation for lasting peace and development.
Today’s commemorations serve not only to remember that hard-won history but also to reaffirm the commitment to international order, advance reform and improvement of the global governance system, and work toward the shared vision of building a community with a shared future for humanity.
However, the international landscape today is fraught with instability and uncertainty. The UN-centered multilateral system is under strain, and global governance deficits continue to widen.
In terms of participation, the Global South remains seriously underrepresented in the global governance system, even as emerging markets and developing countries continue growing in influence, highlighting the urgent need to enhance their representation and correct historical injustice.
In terms of principles, the purposes and principles of the UN Charter are not being consistently upheld, Security Council resolutions are sometimes ignored, while unilateral sanctions and actions in violation of international law undermine international order.
In terms of effectiveness, implementation of the UN 2030 Agenda for Sustainable Development has fallen behind schedule, while urgent issues such as climate change, widening digital divides, and governance gaps in emerging sectors such as artificial intelligence, cyberspace, and outer space, remain unresolved.
Against this backdrop, the questions of what kind of global governance system should be built and how it should be reformed and improved have become pressing concerns for the international community.
The GGI responds to these questions and points the way forward, meeting the urgent needs of today’s world. It rests on five principles: sovereign equality, respect for international rule of law, commitment to multilateralism, a people-centered approach, and concrete action. Together, these highly targeted and forward-looking principles provide systematic answers to the fundamental questions of who governs, how governance is carried out, and whom it ultimately serves.
As Belarusian President Alexander Lukashenko observed, these five principles strike at the heart of what is required to address the deficiencies of today’s international mechanisms.
The GGI’s core principles are consistent with the purposes and principles of the UN Charter and reflect the common expectations of the vast majority of countries. Reforming and improving the global governance system is not about dismantling the current international order or creating new systems outside the existing framework. Instead, it seeks to strengthen and improve the capacity and effectiveness of existing systems and mechanisms, making them more effective, more inclusive, and more responsive to the realities of a changing world.
As President of the Republic of the Congo Denis Sassou Nguesso remarked, this initiative offers a pathway toward a more just and equitable international governance system, bringing tangible benefits to countries of the Global South.
History advances like a relay, with each generation taking up the baton in pursuit of human progress, moving forward step by step in answering the questions of the times.
China stands ready to work with all parties to enhance communication and coordination, jointly implement the GGI, explore pathways toward reforming and improving global governance, and promote the development of a more just and equitable global governance system, thereby contributing to the noble cause of peace and development for all humanity.
