Igazságot akarunk
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.
A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek.
A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.
Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben – közölte.
Orbán Viktor elmondta: az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy „minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet”.
Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat „az ellenkező irányba halad”, és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz.
Hangsúlyozta: „ennek ellenére is optimisták vagyunk”, mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben csökkentsék a Kohéziós Alapba szánt összegeket – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök Prágában a V4-ek kormányfőinek munkatalálkozója után.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a következő költségvetési időszakban az eddigi 1,11 százalékról 1 százalékra csökkenjenek a kohéziós kiadások.
A cseh kormányfő rámutatott: a kohéziós politika célja, hogy a jövőben fokozatosan kiegyenlítődjenek az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonala közötti különbségek. „A csökkentés elfogadhatatlan. Ugyanakkor prioritásként kell kezelni, hogy a támogatási pénzeket értelmesen költhessük el. Lehetőséget kell kapnunk arra, hogy a beruházásokról önállóan, nemzeti szinten dönthessünk” – szögezte le Andrej Babis. (MTI)
Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz.
„Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni” – mondta.
Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot – magyarázta.
Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de „szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben” – tette hozzá.
Orbán Viktor kijelentette: akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, „az a baj vele, hogy nem igazságos”.
„Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk” – fogalmazott.
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: „mindannyian csalódottak vagyunk”, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal – Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és „a bővítés gondolata ne enyésszen el”.
A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.
A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.
A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.
