Így „háborúzik” évek óta Weber a magyar kormánnyal
Az „emberek embereként” felbukkanó bajor politikus néhány év alatt kapaszkodott fel többek között a magyar és lengyel kormány bírálatával az Európai Néppárt elnöki posztjára, de mire odaért, igazán már senkinek sem kellett a szék. Ráadásul közben elbukta az Európai Bizottság elnöki posztját is. Weber újabban a földgáz elosztásának „igazságos” felvetésével veteti észre magát – írja cikkében a Mandiner.A minap a földgáz „igazságos” elosztását felvető Manfred Webert egészen a 2019-es EP-választásokig úgy írták le, mint az unalmas negyvenes mérnököt egy kicsi bajor faluból, aki „Brüsszelen és Bajorországon kívül ismeretlen” – így tett a róla írt 2018-as portrécikkében a brüsszeli Politico. A szerző még azt is hozzátette, hogy kell kiejteni a furcsa nevet („it’s pronounced Ve-ber”). S mint megjegyezte, a bajor Keresztényszocialista Unióban politizáló, 2004 óta az Európai Parlament padsorait, 2014 óta pedig az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának frakcióvezetői székét koptató Weber soha sehol nem szolgált korábban magasabb pozícióban,kizárólag Angela Merkel ajánlásának köszönheti felfutását az akkor még konzervatív jegyeket mutató Európai Néppárton belül, frakcióvezetői tisztségét pedig emellett pusztán annak, hogy hagyományosan Németország adja a fő erejét a pártcsaládnak.
Rá is játszott erre az „emberek embere” szerepre, mint mondta, „elsősorban úgy tekintek magamra, mint az emberek képviselőjére”. Az EPP alelnöke, Esteban González Pons úgy jellemezte, mint aki más, mint a brüsszeli bürokraták, „inkább egy polgár a politikában, mint egy politikus, aki polgárnak próbál látszani”. Ekkor még csak az Európai Néppárt csúcsjelöltségéért lobbizott ellenfelei, a finn Alexander Stubb és francia uniós főtárgyaló Michel Barnier ellenében, elméletileg konzervatívabbnak tartott jelöltként a CSU centristább szárnyából.
Sikerrel is járt, így ő mérethette meg magát az Európai Bizottság elnöki posztjáért folyó küzdelemben, ám végül az EP döntésében megkerülte, és Ursula von der Leyen vitte el az orra elől a tisztséget 2019. július 16-án. Weber pedig hoppon, illetve magára maradt azzal az érvelésével, miszerint csak a csúcsjelöltek közül lenne szabad elnököt választani.
Weber egyébként 2018 ősze előtt bírta Orbán Viktor támogatását is, ami logikus volt ellenfelei politikai pályafutásának ismeretében. Csakhogy időközben, talán részben seszínű, ismeretlen jelöltségének ellensúlyozásaképpen, talán a migrációs válság után fokozatosan teret vesztő CDU/CSU népszerűség-csökkenése ellensúlyozására, deelkezdett durván, szóban és tevőlegesen is beleállni a magyar kormányba és a Fideszbe.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el a Mandiner honlapján.
