Soros György és fia, Alexander
Hirdetés

George Soros és fia, Alex Soros az amerikai Demokrata Párthoz fűződő szoros kapcsolata már-már közhelyes, a nagy kampányhévben pedig a sokmilliós csekkek mellett odáig ragadtatták magukat, hogy mindenféle szabályokat kijátszva vásároltak fel 200 rádióadást közvetlenül a választások előtt, hogy bebiztosítsák az abszolút médiafölényt Kamala Harriszék számára.

Most azonban egy belső informátor jelentkezett, és nem éppen valami zugblognál, hanem a Newsweek-nél. Az illető a nevét is vállalta: ő Evan Barker korábbi demokrata kampányreferens, akinek elege van a jelenlegi kampányfinanszírozási modellből.

Ő volt az, aki végigtolta 2020 nyarán Joe Bidenék kampányának azt a részét, ahol a feladata volt a progresszív beállítottságú kerületi ügyészek mellett korteskedni. Soros az elmúlt években dollármilliókat költött arra, hogy a bűnözéssel szemben megengedő kerületi és állami ügyészek kampányait támogassa. Olyanokat, akik aztán nem lépnek fel a bűnözőkkel szemben.

Evan Barkernek azonban elege lett, és kitálalt a Newsweek hasábjain, ahol emellett további számos problémára is rávilágított.

Korábban írtuk

Például a fentiek kapcsán megjegyezte: „azokon a helyeken, ahol nyertek, ezek a kerületi ügyészek azóta mérhetetlen károkat okoztak a helyi közösségeknek”.

Futni hagyták a bűnözőket, különösen a drogokkal összefüggő bűncselekmények elkövetőit, és „lehetővé tették a bűnözés elburjánzását”, amit leginkább a színes bőrű közösségek sínylettek meg, vagyis pont azok, akiken állítólag segíteni próbáltak.

„Ezek a Soros által támogatott ügyészek többet ártottak a progresszíveknek, mint bármi, amit a jobboldal tett” – panaszkodik, hozzátéve: az átlagamerikaiak számára az a szó, hogy „progresszív”, immár a fentanil-túladagolás, a bűnözés, az utcai székletürítés és zavargások képeit idézi fel.

Hozzáteszi: lelkiismeret-furdalása van korábbi munkája miatt, a progresszív ügyészek melletti kampányolásra fordított dollármilliókat lakhatási támogatásokra, mentálhigiénés szolgáltatásokra és helyreállítási programokra kellett volna költeni. Ahogy a rendőrségnek is több forrásra van szüksége a kábítószer-kereskedők lefüleléséhez és az utcai drogozás megszüntetéséhez – sorolja, kiemelve: ez csak a józan ész szava.

Barker továbbmegy a felsorolásban: rámutat, mindebben „sajnos Sorosék csak a jéghegy csúcsát jelentik”.

Mint adománygyűjtő, aki milliókkal járult hozzá a demokraták pozícióinak megerősítéséhez,

Barker gyakran szembesült az adományozók befolyásával a demokrata jelöltekre.

A szerző felidézi az Apple-vezér Steve Jobs özvegye, Laurene Powell Jobs és Kamala Harris közös nyaralásait, nyilván előbbi pénztárcája terhére; a Jobs-özvegy segített többek között Joe Biden visszaléptetésében Harris javára is a többi adományozó győzködésével. „Vagyis egy megadonor győzött az emberek akarata fölött” – összegzi, hozzáfűzve: amióta a demokrata nemzeti kongresszus érzelmi üzemanyaga kifogyóban, látható, hogy Harris alig éri be népszerűségben Bident a csatatérállamokban, „kikerüli a sajtó kérdéseit, és folyamatosan komolytalankodik jelentős politikai kérdésekben”.

Mindeközben, teszi hozzá Barker, Donald Trump azonban jó úton halad afelé, hogy generációk óta a legtöbb voksot kaphassa republikánusként színesbőrűektől, különösen a fekete férfiakól – mert a megosztottság egyre láthatóbb, hogy nem faji, hanem osztálykülönbségen alapul. A demokraták ugyanakkor elidegenítik a munkásokat, akik egykor a törzsszavazóik voltak.

A demokraták vezetői azonban nem értik az üzenetet – mutat rá a szerző, Alex Soros és Harris alelnökjelöltje, Tim Walz képeit hozva példának előbbi „pazar New York-i kastélyában”.

„Így győzöd meg az embereket, hogy te vagy a nép pártja? Egy milliárdos aranyifjúval pózolva, miközben az amerikaiak azért küzdenek, hogy legyen mit enniük?” – teszi fel a kérdést Barker, aki szerint biztos tudják, mekkora károkat okoz egy-egy ilyen fotó, de Sorosnak akkora ereje és befolyása van, hogy senki sem merne szólni, hogy törölje a képet – olvasható a Mandiner szemléjében.