Így kell háborúpárti „kutatást” írni
Norvég szakértők új jelentése szerint Európa sokkal nagyobb árat fizetne, ha engedne Oroszország követeléseinek, mintha továbbra is támogatná Ukrajnát. A kutatók két forgatókönyvet vettek alapul, és azt vizsgálták, ezek milyen politikai, védelmi, humanitárius és gazdasági terhet jelentének 2026 és 2029 között – írja a Kyiv Post.
A jelentés készítői biztonságpolitikai, katonai és gazdasági területen jártas elemzők, akik szerint a döntéshozóknak most kell mérlegelniük a két lehetőség következményeivel – állítja a cikk.
Az első forgatókönyv egy részleges orosz győzelemmel számol. Úgy fogalmaznak, ez akkor következne be, ha Moszkva nyugati irányban újabb területeket foglalna el, és olyan békét kényszerítene ki, amely Ukrajnát katonailag és politikailag is kiszolgáltatott helyzetbe hozza. A szakértők szerint ez Európa számára a GDP másfél–két és fél százalékát felemésztő teher lenne, ráadásul akár tizenegy millió menekült is útnak indulhatna nyugati irányba. A tanulmány szerint az orosz hadsereg így erőforrásokat csoportosíthatna át a balti és az északi térség felé, ami újabb biztonsági kockázatokat teremtene. A szerzők egyenesen úgy fogalmaznak, hogy Ukrajna rosszabb esetben úgynevezett bukott állammá válhatna.
A második forgatókönyv ezzel szemben egy részleges ukrán győzelmet vizsgál. Ebben az esetben az ukrán haderő megállítaná az orosz előrenyomulást, megerősítené a légvédelmét, és korlátozott ellentámadási képességre tenne szert. A kutatók szerint ez a helyzet feleannyiba kerülne Európának, mint az orosz győzelem: a következő négy évben legfeljebb 838 milliárd euróba. A kutatók megjegyzik, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása jelentősen csökkentené ezt az összeget, ráadásul így akár másfél millió ukrán is hazatérhetne.
A szerzők úgy látják, hogy ez a forgatókönyv változtathatná meg leginkább Moszkva számításait, és teremthetne valódi esélyt a tárgyalásokra.
A tanulmány egyúttal bírálja Washington szerepét is. A kutatók szerint az amerikai vezetés nincs tisztában a háború tétjével, amit – szerintük – a 28 pontos, a médiába is kiszivárgott amerikai javaslat is jelez.
A norvég elemzők azt sürgetik, hogy Európa vegye saját kézbe a diplomáciai kezdeményezést, és dolgozzon ki egy olyan tervet, amely az Oroszországgal szembeni katonai és gazdasági nyomás növelésére épül, mert – mint írják – az orosz vezetés eddig egyetlen jelét sem adta annak, hogy kompromisszumra törekedne.
