Így lőtte tüdőn Európát Brüsszel a szankciós inflációval
Az orosz-ukrán háború kirobbanása után Oroszország ellen Brüsszel nyolc szankciós csomagot fogadott el. Ez alapjaiban felforgatta Európa energetikai piacát, és emiatt elszabadultak az energiaárak. Az energiaárak meredek emelkedése pedig szankciós inflációt okozott az egész kontinensen. Brüsszelben ahelyett, hogy átértékelnék a helyzetet, még több szankciót követelnek. A hazai dollárbaloldal a kezdetektől fogva támogatta a szankciókat, sőt, még több szankciót követel, mindezt annak ellenére, hogy az embereket egyre jobban sújtja az elszabadult energiaárak miatt kialakult szankciós infláció – erről ír az Origo.A szomszédunkban kialakult háború következtében az Európai Unió elfogadott nyolc szankciós csomagot Oroszország ellen. Ezek a csomagok nem rengették meg Oroszországot, az európaiak azonban érzik a szankciók hatásait. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, Európa tüdőn lőtte magát a meghozott intézkedésekkel – ismerteti cikkében a portál.
Nem készítettek hatástanulmányokat
Úgy hozta meg az Európai Bizottság az energetikai szankciókat, hogy nem készítettek hatástanulmányokat. A bizonytalanság, és a csökkenő szállítások eredményeként meredeken emelkedett az energiahordozók ára. Így történhetett az is, hogy az oroszok kevesebb energiahordozó eladásával masszív jövedelemre tettek szert. Sőt mi több, rekordnyereséget könyvelhettek el az orosz energetikai vállalatok.
Az energetikai szankciók elfogadása után lőttek ki az árak, mert az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokraták hibásan mérték fel a helyzetet és folyamatosan hibás döntéseket hoztak. Brüsszelben úgy hoztak meg sorsfordító döntéseket, hogy nem kínáltak alternatívát a tagállamoknak.
Az energetikai szankciókkal kapcsolatos döntéseket abban az esetben szabadott volna elfogadni, ha az országok pótolni tudták volna a kieső orosz fűtőanyagokat.
2021-ben az EU a teljes gázfogyasztásának több mint 40%-át, a kőolajimport 27%-át és a szénimport 46%-át Oroszországból importálta. Az energia az EU teljes oroszországi importjának 62%-át tette ki.
Az EU teljesen megtiltotta az orosz szén importját, elrendelte az Oroszországból származó nyers és finomított kőolaj behozatalának a tilalmát – néhány kivétel mellett –, továbbá árplafont vezetett be az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállítása esetén.
A szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát
Mentességet kapott a vezetéken érkező kőolaj, az atomenergetikai ágazat és bizonyos energiatermékek szállítása, mint például a nukleáris fűtőanyagok. A szankciós csomagok elfogadása után a tagállamok kaptak egy bizonyos kivezetési határidőt, azonban az energetikai szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát.
A földgázra még eddig nem vetettek ki szankciót, mert Magyarország és még néhány más uniós tagállam nemzeti érdekeit figyelembe véve tárgyalni sem volt hajlandó erről. Így sikerült elérni, hogy a gázársapakának nevezett intézkedést sikeresen lesöpörték az asztalról.
A háború kitörése előtt 80 euró körül volt a földgáz egységára a holland gáztőzsdén, augusztus végén már több mint háromszorosára, azaz 250 euróra emelkedett a szénhidrogén köbméterenkénti ára. Leggyakrabban akkor történt emelkedés a földgáz árában, amikor az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókról döntött. Máskor akkor jegyeztek drágulást, amikor ismét terítékre került a szankciók kérdése.
Mivel a különleges európai uniós rendelkezések értelmében a földgáz árához van kötve a villamos energia ára, ezért meredeken megemelkedett az áram kilowattonkénti ára is.
Így szabadultak el az árak, és ennek következtében alakult ki az egész kontinenst sújtó szankciós infláció. Ez amiatt van, mert a szénhidrogének és az energiahordozók ára minden egyes termékbe, szolgáltatásba be van építve.
Alapvetően kijelenthető, hogy az inflációt nem egymaga a háború okozta, hanem a hibásan elfogadott brüsszeli szankciók vezettek oda, hogy energiavészhelyzet van a kontinensen.
A hazai dollárbaloldal újabb szankciók meghozatalát is támogatná
A szankciók teljesen kivéreztetik az európai polgárokat és recesszióba döntik az Európai Unió tagállamait. Ennek ellenére a hazai dollárbaloldal minden nyilatkozatával támogatja, sőt még újabb szankciók meghozatalát is támogatná. Mint ismert: közel 2 milliárd forintnyi támogatást kaptak az amerikai demokrata körökből, így nem véletlen, hogy ugyanazt követelik, mint a nemzetközi globalista hálózat. A guruló dollárok miatt a magyar és az európai emberek érdekei ellen dolgoznak.
Egy korábban kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely azt mondta: „örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni.” Azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak vannak eszközei arra, hogy „jobb belátásra bírja a magyar kormányt”, ha Brüsszel további szankciós politikát akarna folytatni, amit a magyar kormány a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva elutasítana.
Gyurcsány Ferenc pártja, a DK is szankciókat követel, még a Paks II. beruházást is leállítanák. Dobrev Klára már a háború kitörésekor arról beszélt, hogy a szankciók hatásosak Oroszországgal szemben.
– Van elég időnk, hogy lássuk, hogyan működnek a bevezetett szankciók
– mondta Dobrev Klára.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint a háborúra adott uniós reakció, a kivetett szankciók azonban – minden mértékadó elemzés szerint – működnek, és összeroppanthatják az orosz gazdaságot.
Az Origo cikke szerint teljesen egyértelmű, hogy a kontinensüknet válságba taszító energetikai szankciók mellett azért áll ki a baloldal, és azért követel újabb szankciókat, mert Amerikából pénzelik őket. A guruló dollárokért cserébe ugyanazt mondják, mint a nemzetközi globalista hálózatok. Ez nem véletlen, mert a minél nagyobb válsággal szeretnének újra a hatalom közelébe kerülni.
A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.
