Így osztaná fel Ukrajnát Oroszország
Az ukránok újabb zavarkeltésének vagy kiszivárogtatásnak tekinthetjük azt a hírt, miszerint Oroszországnak már kész tervei vannak Ukrajna felosztásáról. Alapos a gyanú, hogy Kijev a Kreml tervével rémületet akar okozni szövetségesei körében, hogy még több fegyvert és egyéb támogatást kapjon. Ami viszont látszik, hogy Ukrajna aligha tudja a háború előtti határait visszaállítani. A bonyolult ügy Kárpátalját is érinti – erről ír a Magyar Hírlap.Az ukránok minden „fronton” igyekeznek a globális Nyugatot rábírni, hogy minél több fegyvert és támogatást adjon a háború folytatásához. Most éppen Ukrajnának az oroszok általi feldarabolásával rémisztgetik szövetségeseiket. Az Interfax-Ukraina hírügynökség egy közelebbről meg nem nevezett ukrán hírszerzési forrásra hivatkozva közzétette Moszkva állítólagos tervét, amely Ukrajna három részre való „felszabdalását” tartalmazza. Az írás egy olyan dokumentumra hivatkozik, amelyet – legalábbis az Interfax-Ukraina szerint – az orosz védelmi minisztérium 2023 decemberében készített – ismerteti a Magyar Hírlap.
Létrehoznának egy oroszbarát államot
A feltételezett elképzelés tartalmazza az úgynevezett „Oroszország új régiói” néven futó területeket, Donyecket, Luhanszkot, Zaporizzsját, Herszont és a hozzájuk tartozó körzeteket.
Továbbá létrehoznának egy oroszbarát államot, amely Kijevet, Csernyihivet, Szumit, Harkivot, Poltavát, Kirovohradot, Dnyiprót, Odesszát, Cserkaszit, Vinnyicát és Zsitomirt és ezek agglomerációs övezeteit ölelné fel.
A harmadik régiónak a „Vitatott területek” nevet adták, ez Ukrajna nyugati részét jelenti, és ezt a térséget történelmi hovatartozás, valamint etnikai alapon, Lengyelország, Románia és Magyarország kapná.
Ukrajna csupán a kijevi területet tarthatná meg
Az igaz, hogy Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese idén év elején bemutatott egy Ukrajnát felosztó olyan térképet, amelyen Lengyelország Ukrajna északnyugati részét kapná, Románia pedig Moldova északi területeit szerezné meg. Ukrajna csupán a kijevi területet tarthatná meg. Azóta viszont a háború elmérgesedett, a globális Nyugatnak esze ágában sincs fegyverszünetet kötni, a békekötésről már nem is beszélve.
Lengyelország és Románia, valamint Oroszország egymásnak „ősellenségei”. Lengyelország esetében elég, ha csak arra gondolunk, hogy az ország több mint egy évszázados idegen – részben orosz – uralom után, az első világháborút követően visszanyerte függetlenségét, akkor ismét felkerült a térképre.
Majd a 1920-ban, a háromszoros túlerővel szemben, a hathatós magyar fegyver, lőszer és egyéb utánpótlásnak köszönhetően a történelem egyik legnagyobb harci sikerét érte el a Vörös Hadsereggel szemben, amely nem tudta megtartani a történelmi Lengyelország keleti régióját. A második világégés után azonban Sztálin rátette a kezét erre a területre. Állítólag most ezt a térséget kapná meg Moszkvától Lengyelország.
Mindig is féltek attól, hogy Oroszország az Atlanti-óceánig akar rejeszkedni
A Magyar Hírlap cikkében emlékeztet arra is, hogy Moldva és Havasalföld 1834-es egyesülése után, 1881-ben kikiáltották a Román Királyságot. Az új monarchia útját állta a Nagy Péter – 17. és 18. század fordulója – óta létező egyik legfontosabb orosz stratégiai célnak, hogy a birodalom kijusson a meleg tengerekre, vagyis elérje a Boszporuszt és a Dardanellákat.
Az első világháború után Románia elrabolta a Magyar Királyságtól Erdélyt, amelynek északi részét Magyarország a második bécsi döntés következtében 1940-ben visszaszerezte.
Erdélyért cserébe a románok egy évvel később – miután a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót – megkapták a ma részben Ukrajnához, részben pedig hivatalosan Moldovához tartozó Transznyisztriát. A terület nagy része a második világháborút követően visszakerült a Szovjetunióhoz, vagyis Ukrajnához. Bukarestben azóta félmillió transznyisztriai románról beszélnek, ami erős túlzás. Románia szempontjából ez az ukrajnai vitatott terület.
Lengyelország és Románia az ütközőállamok szerepét töltik be
Európa nyugati felén mindig is féltek, hogy Oroszország az Atlanti-óceánig akar terjeszkedni. A napóleoni háborúk lezárása után. a 19. század elején, a cári csapatok elfoglalták Párizst, és három évig ott is maradtak. Az első világháborút követően ezért akartak az Orosz Birodalom tőszomszédságában olyan ütközőállamokat kialakítani, amelyek képesek egy keletről jövő támadást felfogni.
Az ütközőállamok ötlete szintén Nagy Pétertől származik, de ő pont fordítva gondolta a dolgot. Vagyis a cár olyan ütközőállamokat akart, amelyek baráti viszonyt ápolnak vele, ezért képesek egy nyugatról jövő támadást felfogni.
Jelenleg Lengyelország és Románia az ütközőállamok szerepét töltik be az ukrajnai konfliktusban, az egyik északon, a másik délen. Sőt mind a két ország aktívan segíti a kijevi rezsimet.
Mindkét ország területén hatalmas NATO-bázisok épültek. A redzikowói bázis a NATO európai rakétavédelmi programjába van integrálva. A lengyel város az ország északi részén, az orosz határtól mintegy 230 kilométerre található, tehát közvetlen fenyegetést jelent Moszkvára. A Kreml már közölte, hogy Redzikowo felkerült az orosz célpontok listájára.
Idén márciusban megkezdődtek a bővítési munkálatok a Fekete-tenger partján lévő romániai Mihail Kogalniceanu-i támaszponton. Európa legnagyobb NATO-bázisa készül itt. A kisváros méretű, csaknem háromezer hektáros terület akár tízezer NATO-katona és családtagjaik állandó befogadására lesz alkalmas. A 2,5 milliárd eurós projektben kifutópályák, fegyverplatformok, katonai repülőgépek hangárjai, valamint iskolák, óvodák, üzletek és kórház is található. Ne feledjük, hogy 2022 tavaszán ez a támaszpont segített az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajójának, a Moszkvának az elsüllyesztésében.
Nem került szóba Kárpátalja ügye
Idén február elején az orosz államfő a Tucker Carlson amerikai tévés újságírónak adott interjúban azt mondta: Kárpátalja hovatartozásának ügye az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való találkozáson szóba sem került.
Putyin szerint Ukrajna mesterséges állam, amelynek kiterjedését Sztálin határozta meg, és a szovjet diktátor döntései révén a második világháború után Magyarországtól is csatoltak el területeket az akkori szovjet tagköztársasághoz, Ukrajnához. Ezek a területek a mai napig Ukrajnához tartoznak – fejtette ki az orosz elnök. Majd hozzátette: Viszont tudván, hogy jogsértő volt a sztálini rezsim, felvetődhetnek ilyen követelések, még ha a jog ezt nem is tenné lehetővé. „Azt viszont tudom, hogy a Kárpátalján élő magyarok természetesen vissza akarnak kerülni az anyaországhoz.”
A teljes cikket a Magyar Hírlap oldalán olvashatják.
