Így próbálja védeni a korrupt képviselőket az Európai Parlament
Már tavaly teljesen lelepleződött a brüsszeli kettős mérce, amikor a magyar Országgyűlés – még a nyáron – egy az egyben átvette az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat. Azt követően, hogy az EP-beli szabályok lettek érvényesek a hazai országgyűlési képviselőkre, Brüsszel azt követelte, hogy változtassa meg a parlament, mert nem teremt átlátható viszonyokat. Később az Országgyűlés visszaállította a szigorú szabályokat, de az EP-ben nem változott semmi. A példátlan baloldali korrupciós botrány kitörése után Gulyás Gergely és Deutsch Tamás is azt javasolta, hogy a magyar vagyonnyilatkozati szabályokat vegye át az uniós testület – írja az Origo.
A vagyonnyilatkozati rendszer kapcsán is teljes mértékben érvényesül az Európai Bizottság és az Európai Parlament kettős mércéje, és ezt jól bizonyította a 2022-es év is. A magyar Országgyűlés még tavaly döntött úgy, hogy a Brüsszel által sokat bírált hazai vagyonnyilatkozati rendszert az EP szabályaihoz igazítja. A minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban tehát az európai uniós integráció erősítése húzódott meg – olvasható az elemzésben.
Éppen ezért volt különösen érdekes, hogy a törvény elfogadása után az követelte az Európai Bizottság, hogy a kabinet módosítsa azt a szabályt, ami egyébként az EP-képviselőkre vonatkozik.
A baloldali sajtónak és NGO-knak a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert övező bírálatai fényében meglehetősen különös az a heves felhorgadás, amellyel az EP protokolljának tavaly nyári átvételét fogadták – jegyzik meg.
A Soros-hálózatot erősítő Társaság a Szabadságjogokért szerint az EP gyakorlata kevesebb hiteles információval szolgál a korábbi magyar eljárásnál, a Népszava úgy vélte, így „még röhejesebb lesz„ a vagyonnyilatkozati rendszer, a K-Monitor pedig elismerte, hogy a korábbi szisztéma „egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni”.
Később az Országgyűlés újra elfogadta a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását. A törvény az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg a vagyonnyilatkozatok szabályait. Az újra hatályba lépett hazai törvény értelmében a képviselő köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú nyilatkozatát is. Ilyen szabály az EP-képviselőkre nem vonatkozik.
A további részletekről IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak.
