Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett-orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna-Románia-Magyarország-Szlovákia-Lengyelország-Litvánia-Lettország útvonalon érkezett Oroszországba. Az autóban ikonnak álcázott, bevetésre kész, 27 házi készítésű robbanószerkezetet, 70 kilogrammnyi nagy erejű, iparilag előállított műanyag robbanóanyagot, 91 elektromos detonátort és egy RPG-7-es rakétagránát alkatrészeit foglalták le.

Hirdetés

Az orosz belügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az ikonokban a TNT-nél másfélszer nagyobb erejű hexogén volt, olyan mennyiségben, amennyivel fel lehetett volna robbantani egy négyemeletes épületet. A tárca szerint gyárilag előállított és késleltetővel ellátott, olyan gyújtószerkezeteket is lefoglaltak, amilyeneket a fegyveres erők különleges egységei szabotázsakciókhoz szoktak használni.

A jármű vezetőjét őrizetbe vették. Személyazonosságát és azt, hogy gyanú szerint milyen szerepet játszott az incidensben, az FSZB nem közölte. A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek csempészése címén indult büntetőeljárás, ez pedig 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argument i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában azzal vádolta meg a NATO-t, hogy „nem riad vissza terrorszervezetek felhasználásától sem a saját érdekében”. Azt is állította, hogy a szövetség Washington eszköze a „hibrid háborúk” lefolytatásában, tagországai pedig engedelmesen követik a gazdasági szankciók bevezetésére, a pénzügyi források befagyasztására, hírszerzési tevékenységre, pszichológiai műveletekre és kibertámadásokra vonatkozó utasításokat, továbbá részt vállalnak az „angolszászok” politikájával szembe szegülő országok államigazgatási rendszerének aláásásában és belső rendjük megbontásában.

Korábban írtuk

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő állásfoglalást tett közzé kedden, amelyben a „megrendezett” bucsai mészárlás második évfordulója alkalmából Oroszország nevében azt követelte, hogy a nemzetközi intézmények hagyjanak fel a „kijevi rezsim” fedezésével, és biztosítsák a történtek alapos kivizsgálását. A nyomozásnak a szóvivő szerint végre fel kellene tárnia az áldozatok kilétét, a haláluk idejét és okát, a holttestek mozgatásának nyomait, valamint a felelősöket.

Emlékeztett arra: Moszkvának a nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ szakosított szervezeteihez intézett, arra vonatkozó kérései, hogy teljesen tárják fel a Bucsában történtek körülményeit, máig teljesítetlenek maradtak.