A határozat értelmében a régió különleges státusza az ott uralkodó „háborús körülmények miatt” csupán ideiglenes, az újdelhi parlament által visszavonható alkotmányos rendelkezés volt, a szövetségi igazgatású területnek pedig a lehető leghamarabb vissza kell térnie a szövetségi állami státuszhoz.

Hirdetés

Narendra Modi az X közösségi oldalon „a remény fénysugarának, egy szebb jövő ígéretének” nevezte az ítéletet.

Az öt bírából álló grémium egyhangú döntése, amelytől a kormányzó Indiai Néppártban (BJP) azt remélik, hogy megnöveli a párt győzelmi esélyeit a májusban esedékes országos választásokon, egyúttal válasz a kasmíri politikai pártok tiltakozására és bírósági kereseteire, amelyekkel vitatták a régió autonóm státuszának visszavonását és a terület későbbi, két szövetségi igazgatású területre való felosztásáról szóló kormányhatározatot. A tiltakozók szerint a szövetségi törvényhozásnak nincs joga visszavonni a hegyvidéki régió különleges státuszát, arról csakis Dzsammu és Kasmír alkotmányozó gyűlése hozhat döntést.

A Himalája nyugati részén fekvő, többségében muszlimok lakta Kasmír területén India Pakisztánnal és kisebb mértékben Kínával osztozik. A két szomszédos ország, India és Pakisztán között India 1947-es függetlenné válása és a volt brit gyarmatok elosztása után több háború robbant ki Kasmír birtoklásáért. Az indiai uralmat elutasító kasmíri felkelők a régió függetlenségét vagy Pakisztánhoz csatolását szeretnék elérni.

Korábban írtuk

A konfliktus Újdelhi és Iszlámábád között azóta éleződött ki ismét, hogy India 2019-ben megfosztotta autonómiájától Kasmír indiai felügyelet alatt álló részét, eltörölte alkotmányát, és két külön szövetségi kerületre – Ladakra, valamint Dzsammu és Kasmírra – osztotta fel.

Pakisztán és India is teljes egészében magának követeli Kasmírt. Az 1947-es függetlenség óta három háborút is vívtak egymással a területért.