Irán újabb két hónapot adott Európának
Haszan Róháni iráni elnök újabb két hónapot adott szerdán az európai hatalmaknak arra, hogy megmentsék a 2015-ös nukleáris megállapodást, ugyanis megítélése szerint nem valószínű, hogy a napokban meg tudnának állapodni arról, hogy az európaiak hogyan kompenzálják Teheránt az amerikai kilépésből és szankciókból fakadó hátrányokért.
Róháni kijelentéseit az iráni állami tévé idézte.
Hozzátette azonban, hogy ha nem lesznek sikeresek a tárgyalások az európai hatalmakkal, akkor tovább csökkentik azon kötelezettségeik számát az atomalkuban, amelyeket betartanak, és ennek a lépéssorozatnak immár „rendkívüli hatása lesz”. Konkrétumokat nem mondott.
Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője kedden azt közölte: Irán akár két napon belül képes előállítani 20 százalékosra dúsított uránt, ha elszánja magát erre.
A 20 százalékosra dúsított urán köztes lépés afelé, hogy Irán 90 százalékosnál nagyobb tisztaságú, nukleáris fegyver előállításra alkalmas hasadóanyagot állítson elő.
Róháni kedden még azt mondta a parlamentben: csütörtökön jelentik be a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeik harmadik csökkentését, ha addigra az Európai Unióval folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre. Szerdai bejelentése tehát arra utal, hogy csütörtökön még semmiképp nem várható ilyen.
Abbász Aragcsi külügyminiszter-helyettes, akit az Irna hivatalos hírügynökség és más iráni médiumok idéztek, egyúttal bejelentette szerdán, hogy Irán elfogadja a európai hatalmak által felajánlott 15 milliárd dolláros hitelt, és ha értékesíthet napi 700 ezer hordó kőolajat, illetve szabadon rendelkezhet az ebből befolyó bevétele felett, akkor ezek fejében kész betartani a nukleáris megállapodás minden pontját. „Ez Franciaország ajánlata volt, amelyről most éppen folynak a tárgyalások” – emlékeztetett Aragcsi, aki tárgyalóküldöttség élén Párizsban tartózkodik.
Ennek ellentmond a szintén állami Press TV jelentése, miszerint Irán elutasítja az európaiak ajánlatát.
Emmanuel Macron francia elnök a G7-országcsoport augusztus végi biarritzi csúcstalálkozóján javasolta, hogy engedélyezzék Iránnak bizonyos mennyiségű kőolaj eladását egy sor fontos kötelezettségvállalás betartása fejében.
A szóban forgó hitelt négy hónapra kapná Irán. Az összeg harmada annak, ami 2017-ben befolyt neki szénhidrogének eladásából. Irán a hitelt kőolaj-értékesítéséből törlesztené – mondta el az AFP hírügynökségnek egy meg nem nevezett francia diplomáciai forrás.
Aragcsi mindazonáltal „jelentős nézeteltérésekről” számolt be, amikor tárgyalásai eredményéről beszélt, és – mint mondta – szombatig nem várható áttörés ezeken.
2019. május 8-án – egy évvel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondta az Irán és a hat nagyhatalom között megkötött atomalkut, és újból elrendelte az Irán elleni szankciókat – Róháni bejelentette, hogy Irán felmondja a kötelezettségvállalásai egy részét, és 60 napos határidőt szabott meg a többi részes országnak arra, hogy kárpótló intézkedéseik hatására visszatérjen a vállalások teljesítéséhez. Június 7-én Teherán bejelentette, hogy az engedélyezett 3,67 százalékos szint felettire dúsít uránt, és további 60 nap múlva újabb kötelezettség-felmondást helyezett kilátásba, ha nem kompenzálják az amerikai kivonulásból és szankciókból származó károkért.
