Ismeri ön Kínát?

A világmédia folyamatosan információt hamisít: aligha tudjuk, hogy nemzetközi egyezségeket megsértve, a VII. amerikai flotta rendszeresen zaklatja Kínát a Tajvani-szorosban. Csak a választ látjuk, hogy kínai repülőgépek provokálnak, mert kísérni merik saját partjaik előtt az amerikai hadihajókat. A 2019-ben kezdődött hongkongi tüntetéseket sokat mutatta a nemzetközi média, egekig magasztalva a romboló, gyújtogató liberális NGO-s „szabadságharcosokat”, akárcsak az amerikai BLM-aktivistákat. A forgatókönyv ugyanaz volt, mint amit már láttunk itthon is: a közintézmények, hatóságok megbénítása, dúlás és engedetlenség. A zavargások egyébként a tajvani választások idején törtek ki, nem véletlenül, ugyanis akkor éppen jól álltak a csatlakozáspártiak.

Kínában szerencsére nem sikeres ez a fajta közhatalom-elbitorlási kísérlet, az identitásháborúk gerjesztése, mint amit Nyugaton tapasztalunk. Talán éppen emiatt rendszeresek a Kína-ellenes nemzetközi kampányok. Halljuk például, hogy Huawei telefont nem szabad vásárolni, mert kémkedik, csakhogy ugyanezt teszi a másik három vezető márka is. Vagy: veszélyes a kínai fejlesztésű 5G-hálózat, az USA nem ajánlja használatát, bár nekik még nincsen készen – állítólag még egy év – de sebaj, nem kell a kiforrott olcsóbb, inkább várjunk a drágább bizonytalanra.

Gazdasági hatalom

Egyértelmű tendencia a sikerek elhallgatása is. Tavaly november és idén január között Kína több űrmissziót hajtott végre, amelyben többek között Holdra szállás is volt, és javában építik a nemzetközi űrállomásukat. Négy ország számára kommunikációs műholdat vittek fel, és befejezték a saját helymeghatározó rendszerük kiépítését. Ha minderről korrekt módon hírt adna a világmédia, kiderülne, hogy Kína ma már tudásalapú technikai nagyhatalom, ezért inkább csönd van.

A cipő azonban egyre jobban szorít. 2019-ben a világ legnagyobb gazdaságai így festettek a GDP alapján (milliárd dollár):

1. Kína 2486 (Hongkong nélkül)
2. USA 1666
3. Németország 1560
4. Japán 738

Csakhogy komoly konfliktus esetén nem csupán a GDP számít, hanem például a kivitel-behozatal aránya is. Az USA 2019-ben 17-szer annyi árut importált Kínából, mint fordítva (1842 kontra 106 milliárd dollár). Ráadásul a kínai export egyre nagyobb hányada kiemelkedő high-tech termék, tehát nem póló meg papucs, amit sugallni szeretnek.

Valamely ország fejlettsége tekintetében döntő kérdés az infrastruktúra. Kínáé egy nagyságrenddel jobb, mint az Európai Unióé, nem beszélve a leharcolt amerikairól. Elképesztő a vasút- és úthálózata, mindenütt autópálya, a város környéki kereszteződések között nem ritka a 3-4 szintes. Ehhez képest a benzin stabil 250 forintos áron kapható. Amíg Brüsszelben csak beszélnek az elektromos töltőhálózatról, a németeknél a szükségesnek a tíz százaléka van meg, addig Kínában már 2018-ban mindenfelé 40-60 töltőhelyes állomások sorakoztak. A belső piac óriási és jól szervezett: amíg az USA-ban 2018-ban belföldön kilencmillió új autó talált gazdára, addig Kínában 23 millió. Sanghajban (Budapesttől kb. Székesfehérvárig érne) ezer körüli a helyi buszok járatszáma, többségük már akkumulátorral megy.

Telefonnal fizetnek

Divatos azt állítani, hogy a vidéki Kína szegény. Ez sem igaz, mert a vásárlóerő növekedése 2001 és 2010 között évente városban 9,2, falun 8,1 százalékos volt. Most valamivel alacsonyabb, hat százalék körüli. Teljes falvakat építenek újjá vagy költöztetnek jobb helyre. A családok a 4G mellett döntenek, ami az új falvakban működik. A mezőgazdaságot ázsiai módon a kisgazdaságok támogatásával szervezik át, és most kezdik az önvezető elektromos traktor gyártását.

A 2017-ben bejegyzett high-tech szabadalmak körében négyszer annyi volt kínai, mint amerikai. A csúcstechnika kivitele terén 1992-ben kerültek az első húszba, 2018-ban pedig már világelsők. Hongkong nélkül is többet exportálnak a kategóriában, mint a teljes EU.

Az ötszáz legnagyobb vállalat közül száz kínai. Sok a vegyesvállalat, de nem adják el az országukat (ez is nagyon fáj az amerikai bankoknak), pontosan tudják, mit ér fegyelmezett, jól képzett munkaerejük, emiatt nincsen semmiben döntő külföldi részesedés. Ami még fájdalmasabb, kiléptek az amerikai bankok által üzemeltetett bankkártyarendszerből, amelyben minden egyes vásárlás hasznot csorgat a gazdabanknak. A telefonos fizetés QR-kóddal kínai bankokon keresztül működik. 2016-tól Kína világelső a szélenergia előállításában, és ötször annyi áramot termel naperőművekben, mint az utána következő USA. A világ alternatívenergia-kutatásának 60 százaléka rájuk esik.

Kína általában mint fő szennyező szerepel. Ez nekik is gond, hiszen azt a levegőt szívják be, amit szennyeznek, éppen ezért senki nem tesz annyit az értelmes zöldítésért, mint ők. Ezt a helyszínen bárki láthatja: ilyen szintű városi kertészet alig van a világon, talán csak Japánban. Az autópályák mintha díszkerten át vezetnének, a nálunk megszokott zöld védősávok ott négyszer akkorák.

A liberálisok ahol rend van, ott diktatúrát kiáltanak, és a maguk által sem ismert szabadságjogokat emlegetik. Aki nem vesztette el józan eszét, észrevehette, hogy amíg mi Covid-karanténban ücsörögtünk, addig Kína visszaszorította a járványt. A 2020-as őszi nemzeti hétvégén vonatos utazási kampányt szerveztek, ahol százmilliók mentek 3-6 napra kirándulni. Ekkor naponta több ezer CRH-szerelvény suhant (nem lehet ugyanis hallani semmi zakatolást) 9500 úti cél felé óránként 300-350 kilométeres sebességgel.

Csak a szakértők tudják, hogy Amerika körülvette Kínát támaszpontokkal. Dél-Korea: Jongszan, Oszan, Kunszan, Japán: Okinava, Jokoszuka. Aztán ott van Szingapúr, az Aleuták, Guam, Hawaii. És betört Közép-Ázsiába is. Részben az oroszok, részben a kínaiak miatt ott is szövetségeseket toboroz magának, gondoljunk például Ukrajnára.

Az amerikaiak megszokták, hogy jönnek-mennek, ahol nekik tetszik, legföljebb ha morog egy kicsi állam, lecserélik a kormányát liberálisra, és mehet minden tovább (nálunk is épp erre vár az ellenzék). Kína saját felségvizein mesterséges szigeteket épít: ott, ahol akar. A kínai vezetés nem tűri a beleszólást területi egységébe. Tibet Kína része (egyébként már a XIII. századtól a császárok adófizetője volt), erről nem lehet vita. Kereskedelmét pedig szereti maga felügyelni.

A „haladó” értelmiség folyton tibetezik, függetlenséget követel egy olyan területnek, ahol ha nem lenne jelen a modern Kína, még feudális rabszolgaságban élnének. Azt sem közismert, hogy a tibeti 1959-es felkelést különféle titkosszolgálatok szervezték, és tízezer halottat eredményezett, akik szó szerint a hangyákért adták az életüket, mert a lázadás kiváltó oka az volt, hogy az akkori kínai útépítések megzavarták szegény állatokat… Pontosabban ez volt a buddhista színezetű szöveg. Ha embereket ilyennel fel lehet ültetni, akkor jobb, ha az Ázsiát ellátó nyolc nagy folyam forrása továbbra is kínai kézen van, mert 3,5 milliárd ember megélhetése a tét. Természetesen nem a nyomorban élő tibetiek érdekelték a felbujtókat, és nem is a buddhista hangyakaravánok, hanem Kína növekvő ereje…

Erősnek kell lenni

A kínai gondolkodásra egy példa: jelenleg a világpiac ritkaföldfém-kereskedelme: a szkandium, ittrium és a teljes lantanoidasor a lutéciumig 85 százalékban kínai területen van. Ezekkel a nehezen kivonható anyagokkal működnek a mobiltelefonok, a képernyők, a kommunikáció, a fejlett hadiipar, a repülés, az energiatárolás, a mágneses technológiák, a LED, az üvegipar és hasonlók. 2016-ban Kínának 44 milliárd tonna volt a termelése. Az Egyesült Államok és Ausztrália együtt 4,8 milliárd tonnát hozott felszínre, más alig valamit.

Az amerikaiak az 1980-as évek végén beszüntették a termelést, így az importjuk 90 százaléka 2000-ben már Kínából jött. Azóta már Kínáé a legfejlettebb technológia. Mit jelent ez? Átvettek komplett kulcsiparágakat. A mágnesiparban 1990 körül a 12 csúcstechnológiás vállalat még amerikai volt. Napjainkban az ázsiai óriásé a dominancia: a high-tech mágnesek 80 százalékát ők állítják elő. Másik példa: egy hagyományos autóhoz 0,45 kg ritka földfém kell, egy hibrid autóhoz már 4,5 kg. Persze savanyú a szőlő alapon a liberálisok azzal támadják Kínát, hogy ez az ipar környezetszennyező. Igazuk van, de a telefon azért nekik is kell.

Ám van ennél egy fontosabb szempont. Ahhoz, hogy ma Kína ilyen pozíciót foglaljon el, 30 éves stratégiai előrelátás kellett. Amerika ma is fenyeget (kereskedelmi tiltások, vámemelések), Kína pedig türelmesen vár, mert egyre több adu van a kezében. Amerika hanyatlásáról Kínában lassan húsz éve írnak. A tegnapig legendás amerikai demokrácia összeomlása mind látványosabban zajlik, lásd a BLM-mozgalom előretörését és a homályos hátterű kongresszusi felfordulás alakulását, a média aggasztó elfogultságát, a leköszönő elnök elleni hajtóvadászatot és így tovább. Kína figyelmesen nézi a fejleményeket. És gondolkodik. Készül. A túlélésre.

A kínai katonai kiadásokat az évi 129 milliárd dollárról évi 174-re emelték, ami ugyan csak egyharmada az amerikainak, ám más a dollárban számított vásárlóérték itt és ott, hiszen Kínában minden olcsóbb, miközben a fizetések egyre magasabbak. Az USA hadiüzemeiben 2-3-szor annyi bérért dolgoznak, és 2-3-szor magasabb árakkal számolnak. Nem véletlen, hogy Kína lett a negyedik legnagyobb fegyverexportőr a világon, és még csak az út kezdetén tartanak, mivel mostanában jönnek ki a piacképesebb modern haditechnikai termékek. Az új turboventilátoros hajtóműves saját tervezésű J 919-es gépre – ennek van szállító változata is – 2000 igazolt megrendelésük van, miközben a Boing és az Airbus komoly gondokkal küzd.

De talán a legfontosabb az, hogy az amerikai információs fölény Kínával szemben már nem érvényesül. Az internetet alaposan megfésülik, egyébként mindenre van saját felületük, kivéve a pornót, mert arra nincs. De ott van a Baidu, az Alibaba, a TikTok és mások, amelyek már ma is képesek csökkenteni a liberális hegemóniát. De ne Kínában reménykedjünk, mert a hanyatló Európa értéke hosszú távon inkább csökken majd Kína szemében. Hanem abban, hogy ha többpólusú lesz a világ, ha véget ér a liberális világuralom, valami értelmesebb korszak kezdődhet. És ez Kínának is jól felfogott érdeke.