Isten a CSU-t az AfD-vel bünteti

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a tartományt 1962 óta kormányzó CSU támogatottsága egyre mélyebbre zuhan, esélye sincs az abszolút többség megszerzésére. Az SPD-nek alighanem be kell érnie a negyedik hellyel, mert a Zöldek és a bevándorlásellenes AfD is megelőzheti.

Fotó: MTI

Kampány egy kis bajor üdülőfaluban: bent a bajor miniszterelnök, Markus Söder, akinek a kampányát Angela Merkel személyes jelenlétével támogatja, annak ellenére, hogy Söder korábban azt mondta, nem szorul a kancellár segítségére. A nyolc­ezer lelkes kis falu felett helikopter köröz. Fokozott rendőri jelenlét. A prominens vendégek közt jelen van a kancellár mellett a CSU-s Manfred Weber is, az Európai Néppárt egyedüli jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, aki szeptember elején megszavazta a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Bent Európa jövőjéről tartanak előadást a szónokok.

Kint az utcán az AfD tüntet, egyre hangosabban követelve Merkel távozását. Kint is Európa jövője a tét. A 2018-as bajor tartományi választás ezúttal nem Bajorországról szól. Pedig a bajor választás nem „egy a sok közül”. Bajorország nemcsak a területét tekintve a legnagyobb német tartomány: a bajor gazdaság ereje az egész német gazdaság szempontjából meghatározó. Bajorország volt eddig a legönállóbb német tartomány: ország az országban, állam az államban.

Ezúttal azonban nem tudja függetleníteni magát a Németországban 2015 óta végbemenő politikai változásoktól, ezért a vasárnapi választás minden bizonnyal átrendezi a helyi politikai erőviszonyokat is. Ez rossz hír a CSU-nak, amely nagyon hosszú ideig rendkívül sikeres tudott maradni: 1962 óta a CSU abszolút többsége íratlanul ugyan, de kőbe volt vésve.

Bő fél évszázad (56 év) alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy a CSU a helyi törvényhozásban koalíciós partnerre szorult. 2008-ban, kerek tíz éve. Negyvenhat év töretlen siker után néhány homokszem került a gépezetbe. A CSU egy ciklusra elveszítette abszolút többségét a bajor törvényhozásban, de így is a legerősebb párt maradt. Ekkor a szavazatok 43,4 százalékát szerezte meg, és a parlamenti küszöböt épphogy csak átugró FDP-vel lépett koalícióra. Dominanciájához azonban ebben a kormányzati ciklusban sem fért kétség. Öt évvel később, 2013-ban azután ismét megnyerte a választást, újra megszerezte az abszolút többséget, és ismét önállóan alakíthatott kormányt.

Ennek a fél évszázada tartó sikersorozatnak minden jel szerint most vasárnap vége lesz. A CSU továbbra is a legerősebb párt marad, de várhatóan nagyon messze kerül az abszolút többségtől. Az előrejelzések szerint csak koalícióban kormányozhat, ami a bajor különutas politika és a viszonylagos önállóság végét jelentheti. Márpedig a jelenlegi erőviszonyok a CSU-t erre predesztinálják.

Az előrejelzések szerint a második helyért a Zöldek verseng az AfD-vel, megelőzve az SPD-t, amely eddigi története legrosszabb eredményére számítva lecsúszhat a dobogóról is: a felmérések szerint a szociáldemokraták a negyedik helyen landolhatnak.

Várhatóan hat párt jut be a bajor törvényhozásba: a CSU, a Zöldek, az AfD, az SPD, a Szabad Választók (Freie Wähler) és az FDP.

A CSU, Markus Söderrel az élén a győzelmet tűzi ki célul, nem a többi párttal való egyezkedést. Ám a jelenlegi állás szerint nem tudja elkerülni a koalíciós tárgyalásokat.

Elvileg koalícióra léphet a Zöldekkel, az AfD-vel, vagy berlini mintára az SPD-vel, de lehetséges egy hármas szövetség is az FDP-vel és a Szabad Választókkal. A legtöbb mandátuma a jelenlegi számítások szerint a CSU–Zöldek-koalíciónak lenne, ezt a lehetőséget azonban Thomas Kreuzer, a CSU frakcióvezetője már hetekkel ezelőtt kizárta, mondván, hogy egy ilyen felállás nem lenne a választók körében népszerű. Tisztában van azzal, hogy nagy valószínűséggel koalíciós partnerre lesz szükségük, de hogy kivel lép szövetségre a CSU a választások után, nem árulta el. Közben CSU-s politikusok bűnbakot keresnek.

Főleg az AfD-t támadják a CSU elveszített választói miatt. A bajor keresztényszociális unió alig 36 százalékon, az AfD 14 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint, de Katrin Ebner-Steiner, az AfD bajor tartományi elnökhelyettese szerint a szavazófülke védettségében ennél jóval többen is az AfD-re adhatják a voksukat, ráadásul a támogatóik számát a chemnitzi események is tovább növelték. Szerinte Isten a CSU-t az AfD-vel bünteti a kormánypártok befogadó migrációs politikája miatt.

A CSU a tavaly szeptemberi Bundes­tag-választások gyenge eredményéből azt a konzekvenciát vonta le, hogy retorikában élesen meg kell magukat különböztetniük szövetségesüktől, a Merkel vezette CDU-tól, és rá kell startolniuk az AfD által elcsábított szavazók visszaszerzésére. Erre irányult Horst Seehofer valamennyi kardcsörtetése, ám a szavazók visszaszerzése jelen állás szerint mégsem sikerült. A CSU gyengülésének szomorú tanulsága, hogy nem lehet egyszerre két urat szolgálni.