Fotó: MTI/EPA/Orosz nyomozóbizottság
Tűzoltók a Crocus City Hall koncerttermének romjai között
Hirdetés

Sokkolta és még inkább egységbe forrasztotta az orosz társadalmat a Moszkva melletti Krasznogorszk népszerű bevásárlóközpontjában mintegy 150 civil halálát hozó terrortámadás. A Kreml eddig a lehetőségekhez képest sikerrel tartotta távol magától az Ukrajnában dúló háborút, amely ennek ellenére azért aggodalommal tölti el az oroszok többségét. Az orosz társadalmat azonban sem a háború, sem pedig a szankciók nem fordították szembe a hatalommal. A közelmúltban lezajlott, bizalmi szavazásként is felfogható elnökválasztás eredménye látványosan megerősítette Vlagyimir Putyint és a nevével fémjelzett politikai rendszert. Az orosz elnök felhatalmazást kapott a háború folytatására és annak belátása szerinti lezárására egyaránt. Ebbe a körülményekhez képest már-már idillinek mondható állapotba robbant bele a társadalom megfélemlítését, elbizonytalanítását célzó, a hatalom tehetetlenségét igazolni hivatott barbár támadás, amelyben az eddigi információk szerint ismeretlenek által félmillió rubelért (mintegy kétmillió forint) beszervezett tádzsikok lövöldöztek válogatás nélkül, majd gyújtották fel a pláza koncerttermét.

A véres akciót azonnal magára vállalta az Iszlám Állam, és ezt a verziót sulykolja a nyugati sajtó is. De nem zárható ki az ukrán szál sem, hiszen a terroristák Ukrajna felé menekültek, és a beszervezés módja is erősen emlékeztet az elmúlt két év ukránokhoz köthető akcióihoz. Óvatosan, de egyre inkább ezt sejteti az orosz hivatalos kommunikáció is. Eközben Kijev Moszkvára mutogat, mondván, a Kreml ezzel az általa szervezett akcióval akarja majd igazolni az ukrajnai háború eszkalációját. Tovább bonyolítja a képet, hogy a két leginkább valószínű verzió, az iszlamista és az ukrán szál mindegyike mögött fel-felsejlik az angolszászok keze. Hiszen a jelenlegi kiélezett világpolitikai helyzetet, az ukrajnai frontok állását és Vlagyimir Putyinnak a választásokon kapott megerősítését nézve ugyancsak adódik a gyanú, hogy egyesek meg akarhatták törni a Nyugat számára kedvezőtlenül alakuló trendet.

Korábban írtuk

A terrortámadás kivitelezésére egyaránt alkalmas az Iszlám Állam afganisztáni ága, a Horaszan, valamint az oroszországi tevékenységéről is ismert ukrán katonai hírszerzés, a HUR is. Mindkét szervezet mögött ott vannak az angolszászok, és talán nem teljesen véletlen az sem, hogy a nyugati narratíva látványosan az iszlamista szál felé tereli a történteket. Azon a tényen például nagyvonalúan átsiklik a nyugati média, hogy a terroristák miért Ukrajnába akartak szökni, és miért nem mutattak a vérengzés során semmiféle jelet vallási elköteleződésükre? Miért nem kiáltottak Allah Akbart, és miért akarták elkerülni a muszlim terroristák által hőn vágyott „mártíromságot”? Azt se felejtsük el, hogy Oroszországban nem üldözik az iszlámot, az országban vallási béke honol, ráadásul Moszkva kimondottan jó viszonyt ápol az iszlám világgal. Olyannyira, hogy a gázai konfliktus kapcsán épp a nyugati média vádolta azzal, hogy elfogult a palesztinok iránt. Persze, az Iszlám Államnak lehetne elszámolnivalója Oroszországgal Szíria miatt, de ez már régi történet, az ISIS-Horaszán pedig nem igazán erre fókuszál.

A Crocus City Hall romjai

De ha már a Horaszannál tartunk, az sem vetődött fel a nyugati fősodor elemzéseiben, hogy ez a kétségkívül radikális csoport valahogy az utóbbi időben mindig az amerikai érdekeknek megfelelő (a tálibok ellen fellépve a kabuli repülőtérnél végrehajtott robbantás az amerikai kivonuláskor vagy éppen az az iráni Forradalmi Gárda Kudsz egységének 2020-ban az amerikaiak által levadászott parancsnoka, Kászim Szulejmani sírjánál elkövetett mészárlás) akciókat hajt végre. Azt sem feszegeti senki, hogy az amerikai titkosszolgálatok honnan tudtak a készülődő akcióról és figyelmeztették rá a moszkvai nagykövetségen keresztül az állampolgáraikat. Azt is jegyezzük meg, hogy a március 7-én a következő 48 órára kiadott felhívás után akadályozott meg az FSZB egy kalugai zsinagóga ellen tervezett terrorakciót, amelynek során likvidálták az Iszlám Állam afganisztáni ágának egyik sejtjét is. Ráadásul ebbe a 48 órás idősávba belefért egy Shaman-koncert is, amelyet 9-én éppen a Crocus City Hallban tartottak. A rendkívül népszerű patrióta énekes célkeresztbe állítása meg éppen a szimbolizmust nagyon is kedvelő ukránokra vall. Lehet, hogy a mostani vérengzés csak a B terv volt?

Persze, jogos a kérdés, hogy az orosz szervek miért nem dolgoztak hatékonyabban az információ birtokában. Mert az iszlamista mozgásokról nem csak a CIA-tól értesültek. Idén februárban egy, az Iszlám Államhoz köthető radikális csoportot Ingusföldön is felszámoltak. De figyelmeztető lehetett a kabuli orosz nagykövetség bejáratánál robbantó öngyilkos merénylő is.

Az orosz hírszerzés állítólag olyan információknak is birtokában volt, hogy az amerikai szolgálatok Szíriában toborzott terroristákat készülnek küldeni a posztszovjet térségbe. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) még 2022 őszén tette közzé, hogy az amerikaiak mintegy hatvan harcost toboroztak Szíriában, hogy Oroszországba vagy más FÁK-országokba küldjék őket terrortámadások végrehajtására. A moszkvai tájékoztatás értelmében a Közel-Keleten már harci tapasztalatot szerző terroristák a jordániai és az iraki határ közelében lévő szíriai Al-Tanfban lévő amerikai támaszponton kapnak kiképzést. Az orosz hírszerzés úgy tudja, hogy Al-Tanf a terroristák átképzésének központjává vált, ahol egyidejűleg mintegy félezer lojális, zömében a Kaukázuson túli területekről és Közép-Ázsiából származó dzsihádistát készítenek fel arra, hogy különleges alakulatokban elsősorban az orosz fegyveres erők egységei ellen hajtsanak végre felforgató és terrorista cselekményeket Szíriában, és most már Ukrajnában is. A beszivárgók együttműködnek majd nemzetközi terroristacsoportok, köztük a Hizb ut-Tahrir, a Dzsamaat Anszarullah és az Üzbég Iszlám Mozgalom szervezett földalatti sejtjeivel.

Kérdés tehát van bőven az akció állítólagos, a nyugati kommunikációban egyértelműnek vett iszlamista hátterével kapcsolatban is, és akkor még nem kezdtük el feszegeti az éppúgy logikus „ukrán szálat”. Mint ahogy azt sem lehet kizárni, hogy ez a két verzió összekapcsolódik, és fejleményeket a távolból az angolszászok irányítják.

Azt is csak találgatni lehet, hogy milyen hatással lesznek a történtek az orosz politikára, illetve a háború alakulására. Ukrán és nyugati oldalról egyre erősebben sugallják, hogy a plázában végrehajtott barbár akció mögött akár az orosz szolgálatok is meghúzódhatnak, és úgy állítják be az elmúlt mintegy 25 év terrorakcióit, mintha azokat a hatalom rendezte volna meg, ürügyként használva rendszer bekeményítéséhez, ezen belül háborúk indításához. Erre a leggyakrabban a második csecsen háború előtti házrobbantásokat hozzák fel, és ebből azonnal arra a következtetésre jutnak, hogy most is a konfliktus kiszélesedése várható. Jegyezzük azonban meg rögtön, hogy Putyin rendszere már a háború előtt megkeményedett, a harcok intenzitásának fokozásához pedig nem ürügyre, hanem erőre van szüksége.

A nyugatiak által híresztelt keménykedést cáfolja Vlagyimir Putyinnak a történtek kapcsán a nemzethez intézett visszafogott beszéde. Az orosz elnök nem mutogatott senkire, legfeljebb utalt a terroristák lehetséges ukrán kapcsolatára. Inkább a nemzet egységére apellált, és kijelentette, hogy nem engedi megtörni. Az persze logikusnak tűnik, hogy a történtek után az orosz hatóságok lecsapnak a közép-ázsiai radikális sejtekre, köztük vélt harcosokra és támogatóikra is. Egy ilyen fellépés érinti a közép-ázsiai vendégmunkások többmilliós közösségét is, ami kihathat a munkaerőpiacra, de Moszkva és egyes közép-ázsiai országok viszonyára is. Nem kizárt, hogy az Ukrajnára fókuszáló és a többi veszélyt elhanyagoló titkosszolgálatok soraiban is lesz elszámoltatás. Főképp úgy, hogy az amerikaiak információi szerint a Horaszan tavaly november óta készülődött valamire, és erről az orosz felet is értesítették. Az észak-kaukázusi, valamint a közép-ázsiai terrorveszély pedig nem múlt el. Persze, ehhez még jöttek az elszaporodó és durvuló ukrán diverzánsakciók.

A legtöbb nyugati elemző úgy véli, hogy a terrortámadásnak az ukrajnai háborúra nézve is komoly következményei lehetnek. Ez felveti, hogy a Nyugat és Ukrajna esetleg eleve így számolhatott, és ez akár érv is lehetne az úgynevezett ukrán szál mellett. Egy durva orosz válasz ugyanis elszántabbá tehetné a jó ideje bizonytalankodó Nyugatot, és felgyorsíthatja Ukrajna támogatását. Moszkva azonban aligha hagyja provokálni magát, és az orosz társadalom stabilitásának megőrzését is szem előtt tartva, nem engedi kizökkenteni magát saját ritmusából. Egy újabb mozgósítás tehát nem nagyon illik a képbe a társadalom ellenállása, valamint annak gazdasági következményei miatt sem. Ugyan orosz oldalon egyre hangosabban hangzik el, hogy keményen büntessék meg Ukrajnát, ám a Kreml óvatos, amit mindennél jobban mutat Putyin visszafogott beszéde. Ami pedig a katonai akciók eszkalációjának egyéb formáit illeti, a jelenlegi háború orosz részéről maga az eszkaláció végső formája.

Moszkva ukrajnai akcióinak csak az orosz hadsereg katonai képességei és az ukrán fegyveres erők ellenállási ereje szab határt. Keményedhet ugyanakkor a nyugati fősodorral szembeni kritika, ami lelassíthatja a Kijevnek nyújtott segélynyújtást, és levetetheti a kommunikáció szintjén is a napirendről a NATO-csapatok Ukrajnába küldésének gondolatát, amiért egyébként sokan a nyugati blokkban sem lelkesednek. Többet sejtünk majd, ha kiderül, hogy a Kremlben hogyan értelmezik az „ukrán szálat”.