Sok elmélet és számítás született a házasság gazdasági hatásairól
Itt a válasz, hogy megéri-e házasságban élni
Sok más értéke mellett pénzügyileg is jobban megéri egy férfinak és egy nőnek házasságban élni. Egy hosszú időtávú kutatás szerint például a házasságban élők jövedelme átlagosan nagyobb arányban nő, mint a nem házasoké.
A gyermekvállalás szempontjából és gazdaságilag is felértékelődött a házasság. Ami a közelmúlt Magyarországát illeti, 2015-től újra emelkedik a házasságon belül született gyermekek aránya. Míg egy évtizeddel ezelőtt százból 47 gyermek házasságon kívül született, a tavalyi évben ez az arány 25 százalék alá csökkent. A széles körű családtámogatási rendszeren belül ráadásul a házasok külön támogatásokra is jogosultak: ilyen például a csak a házaspároknak elérhető babaváró hitel.
Vetélkedés a házastársért
A házasság közgazdaságtani megközelítésének elméletét Gary Becker Nobel-díjas chicagói professzor 1973-ban fektette le: e szerint a házasság intézménye és a nemzetközi kereskedelem is hasonló alapra épül, a komparatív előnyök maximalizálására. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint ahogy az egyes országok különféle termékek gyártására specializálódtak, Becker elmélete alapján hasonlóképpen a férfiak és nők is más-más területeken érik el a legjobb eredményeket. A férfiak jobban teljesítenek a munkaerőpiacon, mivel magasabb fizetést érnek el, míg a nők jobbak az otthonteremtésben és a gyermekek nevelésében. A házastársakért való vetélkedés olyan párosokat eredményez, amelyek maximalizálják a „házasság outputját”, tehát olyan családok jönnek létre, ahol magas a havi kereset, és megfelelő módon történik a gyermeknevelés, rendezett otthonban.
A Horváth Sebestyén jegyezte elemzés szerint ezt az elméletet a Carbone–Cahn szerzőpáros Marriage Markets című 2014-es könyve azzal egészítette ki, hogy
a „házassági piac” az Egyesült Államokban egyre széttöredezettebb.
A jövedelmi skála felső végén viszonylag sok, magasabb keresetű férfi versenyez viszonylag kevés, magasabb keresetű nőért. A skála alsó végén – beleértve a középosztályt is – kevesebbet kereső, akár munkanélküli férfiak a potenciális férjek, így sok nő dönt inkább úgy, hogy egyedül vág neki az életnek, mint egy kevésbé megbízható férjjel együtt.
Gazdagodó házasok
Az amerikai trendek mégis a házasság pozitív gazdasági hatásaira engednek következtetni. A Wilcox–Lerman szerzőpáros 2014-es kutatása keretében az 1980 és 2012 közti jövedelmi adatokat vizsgálta az Egyesült Államokban, megállapítva, hogy azoknak a családoknak a medián jövedelme, ahol a szülők házasságban élnek, ezen az időtávon 30 százalékkal nőtt, míg a nem házas szülők esetén ez a növekedés mindössze 14 százalék volt. Emellett azt is megállapították, hogy
minél többen élnek házasságban egy adott államban, ott annál magasabb az egy főre jutó GDP értéke, jobb a felfelé irányuló gazdasági mobilitás, és kisebb arányú a gyermekszegénység.
Az európai adatok is azt mutatják, hogy a stabil munkahellyel, illetve magasabb jövedelemmel rendelkező férfiak nagyobb eséllyel élnek házasságban. Egy 2014-es kutatás azt is megállapította, hogy a jövedelmi státusz befolyása a házasodási kedvre az észak-európai országokban a legjelentősebb.
