„Itt már a vészfék sem segít”

Németországban egyre súlyosabb a helyzet, pedig még csak a harmadik hullám felszálló szakaszának az elején vannak. Már most alig akad szabad hely az intenzív osztályokon, ám a fenyegetést sokan még mindig nem veszik komolyan.

Az első komoly vészjelzést április közepén a Robert Koch Intézet vezetője, Lothar Wieler adta le.

– Képzeljük el, hogy kanyargós, szűk hegyi úton haladunk a szakadék peremén, ahol mindenki tudja, hogy maximum harminccal hajthat. Százzal száguldani életveszélyes. Itt már, őszintén szólva, a vészfékezés sem segít – mondta egy rendkívüli, a szokásosnál egy nappal korábbra hozott tájékoztatón, amit Jens Spahn egészségügyi miniszterrel közösen tartott Berlinben. A vészfékhasonlatot azért használta, mert így (Notbremse) nevezik Németországban a járvány elleni védekezés miatt bevezetett intézkedéscsomagot.

Teljes káosz

Az első féket márciusban húzták be, amikor megállapodtak a szövetségi és a tartományi miniszterek. Hamarosan kiderült, hogy ez csak egy kézifék volt, annak is gyenge. Mivel a járványügyi szabályok elrendelése és ellenőrzése a tartományok hatáskörében maradt, óriási káosz alakult ki.

Az egyik városban vasszigor, a másikban teljes lazaság. Észak-Rajna–Vesztfália tartományban például szigorúan betartották a megállapodást. A nem élelmiszert forgalmazó boltokba kizárólag előzetes időpont-egyeztetéssel és negatív teszttel lehetett belépni. Közben a Balti-tenger partján, Eckernfördében, mintha nem is lenne járvány, kinyitottak az éttermek, a panziók és a szállodák is. A hesseni Alsfeldben viszont újra bezártak, miután a hétnapos fertőzésszámátlag még a 200-at is meghaladta. Amikor 228,1-re nőtt, Stephan Paule, a település CDU-s polgármestere újra bezáratta az épphogy csak megnyitott vendéglátóhelyeket.

A kormány már húsvét előtt szigorítani akart, de a politikusok zöme a romló járványügyi adatok ellenére is a lazítás mellett foglalt állást. Angela Merkel bejelentette, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is vonta a húsvétra tervezett szigorítást. Tobias Hans, a Saar-vidék CDU-s miniszterelnöke például határozottan ellenezte, hogy szövetségi szinten döntsék el, mi történjen az egyes tartományokban. Miután a Saar-vidéken a fertőzések heti átlaga száz alá csökkent, április 6-tól újra kinyithattak a mozik, színházak, a látogatóknak elég volt felmutatni egy negatív gyorstesztet. Megnyitottak a teraszok is, azzal a kikötéssel, hogy egy asztalnál maximum tíz fő ülhet. Az egyetlen feltétel itt is a negatív gyorsteszt volt, amelynek birtokában engedélyezték a beltéri sportolást is a fitnesztermekben.

A lazítás és szigorítás között rángatózó szövetségi kormány a rohamosan romló járványügyi adatok láttán most az egész országra egységes vészféktörvényt alkotott, amelyet a Bundestag el is fogadott. Nem váltott ki osztatlan lelkesedést: több ezren tüntettek a Reichstag előtt, az FDP pedig bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte a törvény alkotmányba ütközik.

A vészfék lényege, hogy ha a százezer főre jutó új fertőzöttek számának hétnapos átlaga három egymást követő napon száz fölé emelkedik, életbe lép a szigorúbb korlátozás. Este 22 és reggel öt óra között kijárási tilalom, éjfélig megengedett a futás és a séta, de csak egyénileg. Egy lakásban csak egy másik háztartásból származó személy tartózkodhat. A nem élelmiszert árusító üzletekbe csak előzetes időpontfoglalással és negatív teszttel lehet belépni. Nem nyithatnak ki az éttermek, csak elvitelre főzhetnek, az ételkiszállítás továbbra is engedélyezett. Be kell zárniuk az állatkerteknek, a múzeumoknak, a sportlétesítményeknek. Hetente kétszer tesztelik a gyerekeket az óvodákban és az iskolákban, a dolgozókat az üzemekben. 165 fölötti esetszámnál bezárnak az óvodák és az iskolák, és online oktatásra térnek át. A szövetségi kormány az intézkedéseket törvénybe foglalta, ami minden tartományra, városra, közigazgatási körzetre kötelező. Nincs többé „ha” meg „de”.

Bele a katasztrófába

Németország a harmadik hullám felszálló szakaszában van, amelyet exponenciális növekedés jellemez. Egyetlen nap alatt 29 426 új fertőzöttet regisztráltak, ami közelít a valaha mért legmagasabb számhoz. A százezer főre eső fertőzésszám hétnapos átlaga országosan egy hét alatt 153-ról 161-re nőtt. Az összes fertőzés kilencven százalékáért a brit vírusvariáns a felelős. A kórházak helyzete drámai módon romlik, egyes városokban már nincs szabad kapacitás az intenzív osztályokon. A Robert Koch Intézet azt javasolja a kórházaknak, hogy korlátozzák a rendes működésüket, szabadítsanak fel újabb intenzív terápiás ágyakat a covidos betegeknek, mert egyre többen szorulnak gépi lélegeztetésre.

Az intenzív osztályokon dolgozó orvosok, illetve ápolók szerint az ország a katasztrófába rohan. A Robert Koch Intézet regiszteradatai alapján április 21-én 4987 beteget ápoltak intenzív osztályon, közülük 2772-en szorultak gépi lélegeztetésre. Április végére, május elejére mintegy 6000 intenzív ellátásra szoruló beteget prognosztizálnak. Az ország nagy részén az intenzív terápiás ágyak 80-90 százaléka megtelt, és egyre több kórházban nem tudnak már újabb betegeket fogadni. A berlini Charité intenzív terápiás szakorvosa, Steffen Weber-Carstens szerint senkit ne tévesszen meg, hogy van még tíz-húsz százaléknyi tartalék. Az intenzív osztályok átlagosan 10-12 ágyasak. Ha tízből már csak tíz százalék szabad, az mindössze egy ágyat jelent, amire bármikor behozhatnak nemcsak egy koronavírusos, hanem balesetet szenvedett vagy agyvérzéses beteget is.

A covidos intenzív ellátásnak Németországban három fokozata van: az első az egyszerű intenzív ágy, ahol a beteg egy maszkon keresztül oxigént kap, de képes az önálló lélegzetvételre. A második a gépi lélegeztetés. A harmadik, egyben legmagasabb fokozatban, amit műtüdőnek is neveznek, a beteg vérét a testén kívülre vezetik, és mesterségesen dúsítják oxigénnel, így tartva életben őt.

Dr. Bernd Böttiger, a kölni egyetem professzora, az aneszteziológiai és intenzív klinika igazgatója szerint nem lehet tovább halogatni a szigorítást.

– Nyitott szemmel rohanunk a katasztrófába. A klinika intenzív ágyainak harmadán covidos betegeket ápolunk. Húsvét után a tervezett műtétek számát harminc százalékkal csökkenteni kellett, hogy legyen tartalék, az pedig napról napra vészesen fogy. A szakdolgozók óriási terhelésnek vannak kitéve, miközben még csak a harmadik hullám elején vagyunk – mondta az RND.de nevű portálnak.

Irány Oroszország!

Németország az oltás terén is komoly lemaradásban van. 117 napja tart az oltási kampány, de április 20-ig még csak 5,6 millió ember kapta meg mindkét adagját. Ez a teljes lakosság 6,8 százaléka, ami elfogadhatatlan. Az elsőt eddig 17,2 millióan kapták meg, a lakosság húsz százaléka, zömében idős, nyolcvan év feletti ember.

A német oltási tervben a legmagasabb prioritást élvező csoportba a nyolcvan év felettiek, az idősek otthonainak lakói, az ambuláns ápolási szolgálat, az intenzív terápiás ellátás, az ügyelet és a mentőszolgálat dolgozói tartoznak. A második magas prioritást élvező csoportot a hetven év felettiek, a demenciában szenvedő betegek, a transzplantáltak, a hajléktalan-, illetve menekültszállók lakói és gondozói, valamint a készenléti rendőrség alkotják. A harmadikba kerültek a 60 év alatti krónikus betegek, a rendőrök, tűzoltók, a pedagógusok és az élelmiszerboltokban dolgozó eladók. A negyedikbe pedig mindenki más, akit az első háromban nem emeltek ki.

Április közepén kezdték meg a 70 év felettiek oltását, miközben még a nyolcvan év felettiekkel sem végeztek. A születési év alapján április 21-től kérhetnek oltási időpontot az 1948-ban, április 23-tól az 1950-ben születettek. Itt tartanak jelenleg, miközben egyre több fiatal kerül súlyos, életveszélyes állapotba.

Sokan nem várják meg, hogy sorra kerüljenek. Németországban kezd kibontakozni egy új üzleti modell: miután senki nem tudja, mikor juthatnak vakcinához a fiatalabbak, egyes leleményes vállalkozók oltástúrákat indítanak Moszkvába. Egy norvég utazási iroda, a World Visitor például három különböző ajánlatot dolgozott ki: az első egy háromhetes gyógy­üdülés Moszkva közelében, 2999 euróért. A másik út rövidebb, ez kétszer négy nap, vagyis kétszer három éjszaka Moszkvában vagy Szentpétervárott 1999 euróért. Szállás négycsillagos szállodában. Az út során a résztvevőket beoltják a Szputnyik V-tel. Az ajánlat tartalmazza az orvosi tanácsadást is. Az oltás nem része az ajánlatnak, de garantálják, hogy minden résztvevő kap oltási ajánlatot az út során.

„Még nem adta meg az EU az engedélyt a Szputnyik V-re, de a német állampolgárok külföldön beoltathatják magukat, ez nem tilos. […] Oroszország ingyen rendelkezésre bocsátja a védőoltást. Önnek csak a magánklinika kezelési költségeit kell megtérítenie – ez körülbelül 200-220 euró” – áll az utazásszervező ajánlatában. Oroszország április elsejétől lehetővé tette a beutazást Németországból, de a vízum feltétele a meghívólevél, amelyet jelen esetben a klinika állít ki. Ennek átfutási ideje három nap, mondta Albert Sigl, a World Visitor AS. marketingigazgatója az RND.de nevű hírportálnak.

A meine-impfreise.com oldalán le is lehet foglalni az utat. Az első nap az utazásé, ez megtörténhet bármely európai reptérről, a megadott menetrend szerint. A második napon reggeli után tranzit az oltópontra, ahol PCR-tesztet követően sor kerül az orvosi vizsgálatra és az oltásra. Tolmácsot és idegenvezetőt biztosítanak. A harmadikon részt lehet venni egy egész napos buszos-idegenvezetős városnézésen, de nem kötelező, lehet pihenni a szállodában is, ha valaki nem érzi jól magát. A negyedik napon, reggeli után tranzit a reptérre, illetve hazautazás. Három hét múlva még egyszer ugyanez.

Az utazásszervező nem titkolja, hogy szeptemberig már betelt az eredetileg tervezett kapacitás, a heti ötven fő. Óriási az érdeklődés, de erről nem szívesen beszél a német média. A helyzet az, hogy egyre többen menekülnek Oroszországba azért a védelemért, amit otthon nem kapnak meg.