Izrael jövője a háború után
Benjamin Netanjahu stratégiája és a nemzetközi közösség reakciói.„Fogadj Trumpra, és reménykedj, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.” A miniszterelnök múlt heti ENSZ-látogatása azonban jelzi, hogy a diplomáciai környezet korántsem ilyen egyszerű.
Netanjahu gépe az európai légteret nagyrészt elkerülve érkezett az ENSZ-hez, látszólag azért, hogy elkerülje azokat az országokat, amelyek végrehajthatnák a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, írja a Politico.
A palesztin állam elismeréséért nyugati országok részéről megindult nyomás miatt a miniszterelnöknek egy szűk létszámú Közgyűlés előtt kellett beszédet mondania, miközben a küldöttek tiltakoztak a Gáza elleni szárazföldi támadás és a Hamász vezetése elleni csapások miatt.
Az üzenet azonban világos: a diplomáciai elszigeteltség hosszú távú problémává válhat. Amikor a bombázások és a fegyverek elhallgatnak, Izraelnek nehéz lesz visszanyerni a nemzetközi közösség támogatását.
Kevesebb mint egy héttel az ENSZ-látogatás után Netanjahu és Donald Trump közösen mutattak be egy 20 pontos béketervet.
„Ahelyett, hogy a Hamász elszigetelt volna minket, mi fordítottunk a dolgokon, és elszigeteltük a Hamászt” – mondta Netanjahu. „Most az egész világ, beleértve az arab és a muszlim térséget is, nyomást gyakorol a Hamászra, hogy fogadja el a feltételeket.”
A terv azonban nem mindenki számára elfogadható. Több arab ország kifogásolta a dokumentum kétértelműségeit az izraeli kivonulás és a palesztin államiság kérdésében.
A Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború eddig mintegy 66 000 palesztin áldozatot követelt, melyek körülbelül fele civil volt. Izrael humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásai, amelyeket egy ENSZ-ügynökség az éhínség egyik okaként jelölt meg, a nyugati közvélemény elfordulásához vezettek, az ország megítélése kulcsfontosságú nyugat-európai államokban mélypontra süllyedt.
Magas rangú európai vezetők népirtással vádolják Izraelt, míg az Egyesült Államokban még a hagyományosan támogató demokraták, köztük Jake Sullivan volt nemzetbiztonsági tanácsadó körében is nőtt a fegyverembargó iránti igény. Augusztusban 28 nyugati ország sürgette Izraelt, hogy fejezze be az offenzívát.
Még Németországban is, Izrael egyik legközelebbi szövetségesében, a többség elutasítja a gázai háborút. Az elmúlt hat hónap közvélemény-kutatásai tartósan kedvezőtlen képet mutatnak Izrael számára.
„Elveszítjük azt a fajta nemzetközi támogatást, amely Izraelt mindig is a nyugati világ legerősebb, legfontosabb és legfelvilágosultabb részeihez kötötte” – fogalmazott Ehud Olmert, Izrael korábbi miniszterelnöke.
Olmert szerint a gázai terv sikere kétséges, mert a Netanjahu által utolsó pillanatban hozzáadott módosítások – például az izraeli kivonulás lassítása és a palesztin állam kilátásainak homályos megfogalmazása – szabotázsmanővereknek tűnnek, hogy a Hamászt a megállapodás elutasítására kényszerítsék.
„Trump elnök eredeti javaslata más volt” – mondta Olmert. „Mi fog történni, ha a Hamász megpróbálja tartani magát Trump eredeti megállapodásához? Ez nehézségeket okozhat az izraeli fél számára. De mindenesetre Netanjahu nem akar megállapodást, és nem akarja leállítani a háborút.”
Yair Lapid, a centrista Jes Atid párt vezetője, melegebben üdvözölte a tervet, ugyanakkor rámutatott: Izrael elszigetelődése nem elkerülhetetlen, és Netanjahu diplomáciai hibái tehetők felelőssé ezért.
Ugyanakkor az izraeli elszigetelődés nem teljes. Nimrod Goren akadémikus szerint a befektetők bizalma töretlen: „A mi piacunk több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt 12 hónapban, még egy hétfrontos háború közepette is. Miért? Mert mi nyerjük a háborút, és az emberek meggyőződése, hogy Izraelnek nagy jövője van.”
Az izraeli részvények szárnyalása azt követően, hogy Trump és Netanjahu bemutatták a béketervet, alátámasztja ezt az állítást.
Netanjahu hazai támogatottsága is erős: a zsidó izraeliek körében a kétállami megoldás támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint a negyedére csökkent, és sokan nem hiszik, hogy együtt lehet élni egy palesztinnal.
„Netanjahu tábora számára a nézőpont egyértelmű: Nyerjük meg a háborút Izrael feltételei szerint, és a többi majd normalizálódik” – mondta Nadav Shtrauchler, a miniszterelnök korábbi politikai stratégája. „Az átlagos izraeliek Trumpra, Washingtonra néznek, és ha az Egyesült Államok a mi oldalunkon áll, akkor minden rendben van, a dolgok nem olyan rosszak” – tette hozzá.
