Janez Janša szerint úttörő esemény volt a tanácskozás
Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, amelyet idén a járvány ellenére sikerült teljes létszámban megtartani, tisztább képet eredményezett a régióban – jelentette ki Janez Janša szlovén kormányfő szerdán a szlovéniai Brdóban tartott csúcstalálkozót követően, amelyen a tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt.
A szlovén kormányfő úgy vélte: a tanácskozás úttörő eseménynek számít abban az értelemben, hogy a berlini és a brdo-brioni folyamattal, valamint a nyugat-balkáni vezetők erőfeszítésivel együtt elősegíti és megerősíti a 2003-as thesszaloniki döntést, mely szerint az EU nyitott a nyugat-balkáni országok integrációjára. Bár bíztak abban, hogy ez hamarabb fog megtörténi, a válságok az EU-ban és a nyugat-balkáni térségben késleltetették a folyamatokat – mutatott rá.
Jansa szerint a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat számos pozitív üzenetet hordoz a régió lakosai számára. A 30 milliárd eurós beruházások és a különböző programok kivitelezéséhez szükség lesz a reformok bevezetésére, de ez nem csak az EU-hoz való közeledés miatt fontos, hanem a régió országai rendszereinek modernizálása érdekében is – fogalmazott.
Kiemelte: nem titok, hogy a zárónyilatkozatba Szlovénia be szeretett volna illeszteni egy időtávot. Bár ez nem szerepel a dokumentumban, a tagállamok már a következő egy évben jelentős erőfeszítéseket szeretnének tenni nyugat-balkáni államok európai uniós tagságának mielőbbi megvalósítására – húzta alá Jansa.
Aleksandar Vucic szerb államfő a tanácskozás követően a sajtónak úgy nyilatkozott: minden, amit hallott és látott az elmúlt két napban, megerősítette, hogy bár továbbra is napirenden van a bővítés szándéka, nem minden európai uniós tagállam akarja „ugyanakkora étvággyal” ezt a bővítést.
Ennek ellenére mindenki figyelmesen hallgatta a főszereplőket, és megértette, hogy az EU-nak stratégiai érdekei vannak a régióban – hangsúlyozta.
Úgy értékelte: az EU-Nyugat-Balkán csúcson kedvező volt a légkör, Janez Jansa szlovén kormányfő pedig mindvégig azért harcolt, hogy a Nyugat-Balkán európai perspektívája minél világosabb legyen.
Vucic mindazonáltal azt is hozzátette: Szerbia addig nem tud csatlakozni az EU-hoz, míg meg nem oldja a Koszovóval fennálló kérdéseit.
Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában.
Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez.
