Japán bíróságra idézték be Kim Dzsong Unt
Egy japán bíróság beidézte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a szigetországban élő koreaiak hazatelepítését szolgáló program károsultjai által indított kártérítési perben – közölte kedden az egyik felperes és jogi képviselője tokiói sajtótájékoztatóján.
A program külföldre menekült öt károsultja 2018 augusztusában indított kártérítési pert a tokiói kerületi bíróságon Észak-Korea kormánya ellen. Panaszuk lényege, hogy – mint mondták – „a földi paradicsomot” ígérték nekik Észak-Koreában, de csak emberi jogi visszaélésekben volt részük. A károsultak fejenként százmillió jent (266 millió forint) követelnek Észak-Koreától azokért a sérelmekért, amelyeket az áttelepítési program során kellett elszenvedniük.
Bár nem számítanak Kim Dzsong Un megjelenésére az október 14-re kitűzött tárgyalási napon, a bíróság döntése azon ritka alkalmak közé tartozik, amikor egy idegen ország vezetőjének nem biztosítottak szuverén mentességet egy perben – húzta alá Fukuda Kendzsi, az öt felperes jogi képviselője. Fukuda szerint annak sem látják esélyét, hogy a phenjani vezetés kárpótlást adna.
Napjainkban mintegy félmillió észak-koreai él Japánban, sokan közülük diszkriminációval kénytelenek szembesülni. Phenjan nagyszabású visszatelepítési programjának célja a koreai háború során megfogyatkozott koreai munkaerő pótlása volt a külföldön élő diaszpórából, illetve a szomszédos Dél-Koreából. A program egészen 1984-ig működött. E program keretében mintegy 93 ezer, Japánban élő koreai vándorolt vissza Észak-Koreába a jobb élet reményében, különös tekintettel arra, hogy sokan közülük hátrányos megkülönböztetésben részesültek Japánban.
A japán kormány egyébként üdvözölte a phenjani vezetés ilyen irányú igyekezetét, hiszen idegenekként kezelte a szigetország területén élő koreaiakat. Sőt, még segített is a koreaiak átszállításában.
A 79 éves Eiko Kavaszaki apja azon koreaiak százezrei közé tartozott, akiket kényszerrel Japánba szállítottak a második világháború előtt, illetve alatt, hogy a bányákban és gyárakban dolgozzanak. (Koreát Japán 1910 és 1945 között gyarmatosította, s ez a múlt máig rányomja bélyegét Phenjan és Szöul, illetve Tokió viszonyára). Eiko Kavaszaki ezért már Japánban született és nőtt fel. A koreai gyökerekkel rendelkező nő 1960-ban, 17 évesen költözött át Észak-Koreába. Az AP amerikai hírügynökség munkatársának elmondta, hogy 43 éven át volt az észak-koreai rezsim foglya, egészen addig, míg 2003-ban meg tudott szökni, hátrahagyva felnőtt gyermekeit. Észak-Korea ingyenes egészségbiztosítást, oktatást, munkát és egyéb kedvezményeket ígért, de semmit ebből nem váltott valóra, s többnyire csak fizikai munkát biztosított a bányákban, farmokon, illetve erdőgazdaságokban – tette hozzá. „Ha tudtuk volna az igazságot Észak-Koreáról, egyikünk sem ment volna oda” – jelentette ki Kavaszaki.
