Járóka Lívia, a néppárti frakció vezérszónokaként beszédében sajnálatának adott hangot, amiért a politikai spektrum különböző oldalán álló döntéshozók ellenfeleik ellen mintegy fegyverként használják a roma ügyet. A franciaországi kitoloncolásokra utalva a képviselő elmondta, hogy az Unió alapértékeit, így a diszkrimináció-tilalmát, a toleranciát és szolidaritást teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Bármely uniós állampolgár kiutasítására csak eseti alapon, bírói döntést követően, és az érintettek teljes és szabad beleegyezése alapján kerülhet sor. Járóka emlékeztetett az eljárási garanciák és elvek kötelező betartásának fontosságára, valamint idézte a Bizottság közleményét, miszerint: „senkit sem lehet kiutasítani csak azért, mert roma”.

A néppárti politikus felhívta a figyelmet, hogy a politikai vélemény és a jogi értékelés két különböző dolog és bár a kiutasításokat aggályosnak, vagy túlzottnak találhatjuk, a francia intézkedések jogszerűségének megítélése az Európai Bizottság hatásköre. „A nagyarányú hazatelepítések talán visszatetszést keltenek, de még inkább visszatetsző volt az elmúlt évek üres emberi jogi szócséplése, amikor gyakorlatilag semmi mást nem tettek a romák szörnyű nyomorának enyhítése érdekében, mint páran elszavaltak néhány mondatot az anti-diszkriminációról és toleranciáról, amikor az politikailag hasznosnak bizonyult” – mondta Járóka. A képviselő az európai romák nevében visszautasította a romák ügyének kihasználását és félreértelmezését. Kijelentette, hogy a romáknak maguknak kell meghatározniuk a róluk folytatott párbeszéd kereteit, feltárniuk a problémákat és kinyilvánítaniuk milyen intézkedésre van szükségük.

Az EP Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottságának roma stratégiáért felelős jelentéstevőjeként Járóka emlékeztetett, hogy az Európai Parlament, különösen pedig az Európai Néppárt és annak EP frakciója már számtalanszor kinyilvánította, hogy a legtöbb romát sújtó nyomor és társadalmi kirekesztés összeurópai ügy, amely önálló stratégiát igényel. „A stratégiának a társadalmilag kirekesztett romák és a hasonló helyzetben lévő nem romák közös gazdasági jellemzőire kell koncentrálnia, így a strukturális munkanélküliségre, az alacsony képzettségre, a hátrányos helyzetű mikro-régiók helyzetére, valamint az önfoglalkoztatás akadályaira, amelyektől sok roma a kivándorlás révén igyekszik megszabadulni” – mondta Járóka.