Jarosław Kaczyński újra a nagyszínpadon

Több narratíva is létezik, amely megpróbál rámutatni a lengyel kormányátalakítás okaira. A leggyakrabban elhangzó elmélet szerint Kaczyńskit az aktivizálta, hogy párttársa, Andrzej Duda köztársasági elnök tavasszal csupán 51,2 százalékkal tudott nyerni, vagyis a korábbi nagyobb győzelmek után a PiS veszíteni látszik népszerűségéből. Erre ad választ a kormányátalakítás, amelynek keretében a személycserék mellett húszról tizennégyre csökken a tárcák száma.

Emellett igaz lehet az a magyarázat is, amely szerint az átalakítással Kaczyński nyilvánosan és hivatalosan is újra be akart kapcsolódni az ország vezetésébe. A pártelnök miniszterelnök-helyettes lett, és a nemzetvédelmi, a belügyi és az igazságügyi tárcák munkáját felügyeli. A honvédelmi tárca direktebb vezetését például magyarázza, hogy Varsót irritálják többek közt a belorusz vezetés Lengyelország-ellenes megnyilvánulásai. Az igazságügyi miniszter Zbigniew Ziobro maradt, és fő feladata, az igazságügyi reform végrehajtása sem változott. Pedig a brüsszeli föderalista elit körében botrányt okozott az átalakítás örvén született több jogszabály, amelynek értelmében például valóságtól elrugaszkodó ítélet miatt fegyelmi eljárás indítható bármely bíró ellen. Ennek során a bírák feletti kontrollt a szejm által megválasztott fegyelmi tanács gyakorolja – az unió eljárást is indított az ügyben Lengyelország ellen.

A harmadik narratíva a kormányon belül már rég meglévő feszültségeket emeli ki mint az átalakítás okait. Az ellentétek az amúgy nem túl fontosnak tartott állatvédelmi törvény kapcsán törtek a felszínre. A jogszabály ellen szavazott a szejmben a PiS mezőgazdasági minisztere és tizennégy képviselője is, Kaczyński pedig felfüggesztette tagságukat. A probléma mélyebb vetülete, hogy a Jog és Igazságosság két koalíciós partnere igyekszik felértékelni saját szerepét. Először Jarosław Gowin, az Egyetértés elnöke keveredett vitába Kaczyńskival, a tavaszi államfőválasztás lebonyolítási rendje kapcsán. Az állatvédelmi törvény esetében pedig az Egyetértés mellett a másik kormányzati partner, a Szolidáris Lengyelország is tiltakozott, az állattenyésztő gazdák érdekeire hivatkozva. Ennek megfelelően a mostani kormányátalakítási tárgyalásokon is akadtak nehézségek, újabb és újabb követelésekkel állt elő a két kis párt. Mindebben benne van az is, hogy Kaczyński elmúlt hetvenéves, tehát hamarosan napirendre kerülhet az utódlás kérdése, és ebbe PiS-es prominenseken kívül Jarosław Gowin és Zbigniew Ziobro, a Szolidáris Lengyelország elnöke is bele akar szólni. A koalíciós feszültségek láttán az ellenzék az együttműködés összeomlását vizionálta, amelynek esetén a PiS-nek kisebbségből kellene kormányoznia, ami felveti az előre hozott választások lehetőségét. Lengyelországban egyébként 2023-ban kerülne sor parlamenti választásra.

A viták azonban elcsendesedtek. A két kis párt jelöltjei a PiS listáján indultak 2019-ben, így kerültek a szejmbe. Ha önállóan állnának rajthoz, elhullanának. Vezetőik a kormányzás körében maradtak, Gowin a munkaügyi-technológiai tárcát vezeti, Ziobro igazságügyi miniszter pedig tovább harcol – az uniós porondon is – a lengyel bírák megregulázásért. Az ellenzék a reform miatt több tüntetést is szervezett, de nem tudta a maga oldalára állítani a közvéleményt.

Kaczyński amúgy továbbra is fontos célnak tekinti a média „visszalengyelesítését”: különösen a német kézben levő médiumok kormány- és nemzetellenes arroganciája miatt korlátozná a külföldi tulajdonú lapok, illetve rádió- és tévécsatornák számát. Morawiecki miniszterelnök szerint most viszont a legfontosabb feladat az olyan járvány elleni védelem kidolgozása, amely mellett teljeskörűen működésben tartható a gazdaság.