Fotó: Wikimedia Commons
Hirdetés

– (…) az lehet Jeanne d’Arc, aki orléans-i születésű, katolikus és hívő ember. Ami furcsa: ha nézem az önről megjelent cikkeket, a neve után mindig hozzáteszik, hogy keresztény, katolikus. Nálunk is sok keresztény, katolikus van, de soha nem tesszük hozzá a nevükhöz a jelzőt. Ez mire szolgál?

– Franciaországban nagyon sokáig – évszázadok óta – a keresztény hagyományokra épült minden, de egy ideje a laicitás, az állam és az egyház szétválasztása van jelen. A szekularizmus is tudna keresztény hagyományokra építkezni, de Franciaországban nagyon szigorú elveken nyugszik. Én ezt nehezem viselem egyébként, minden embert tisztelni kell és nem szabad fiókba zárni. Igen, nekem fontos a vallás és a katolicizmus, de nem kell engem bezárni valahová. A vallás, a vallásosság nehéz téma Franciaországban, különösen 1905 óta. Az utóbbi időben különösen a fősodorba került, mert az iszlámról rengeteget beszélünk. Erről szólnak a viták a hétköznapi beszédben, hiszen Franciaország jövője múlik ezeken. Éppen ezért a vallási kérdések felszínre törtek mostanában, és tény, hogy mostanában gyakorlat lett, hogy ez alapján azonosítják az embereket. Ez döbbenetes, hiszen korábban éppen arról volt szó, hogy a vallását nem jelöljük, ha egy emberről beszélünk. Természetesen én ezt nem titkolom el, sőt büszke vagyok rá, de azt el tudom képzelni, hogy külföldön ez a megkülönböztetés furcsának tűnhet, hiszen a francia világi vízió elég egyedi a világban.

Sok Jeanne d’Arc van ma Franciaországban?

– Nagyon remélem, hogy sok emberben van meg az alázat és hazaszeretet, ami az orléans-i lányt is jellemezte. Hűséges volt – és bátor – Istenhez és a hazához. Szerintem igen, a mai francia ifjúságnak ugyanazok az erkölcsi normái és ambíciói vannak, igen, remélem, hogy Jeanne modell sok ember számára.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak, ott a teljes beszélgetést is meghallgathatják.

Korábban írtuk