Az amerikai hegemónia vége felé tett újabb lépésként értékeli a világhírű amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs a kazanyi BRICS-csúcstalálkozót. A Common Dreams portálon megjelent elemzésében rámutat, a csúcstalálkozó több mint harminc olyan országot hozott össze Oroszországban, amelyek „a világ népességének több mint felét teszik ki, és amelyek elutasítják az amerikai zsarnokoskodást, és nem hajolnak meg az USA hegemónia-igénye előtt”.

Hirdetés

Jeffrey Sachs emlékeztetett, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában aláhúzták „a hatalom, a politikai döntéshozatal és a gazdasági növekedés új központjainak megjelenését, amelyek egy igazságosabb, demokratikusabb és kiegyensúlyozottabb többpólusú világrend felé kövezhetik ki az utat”. Hangsúlyozták, hogy „a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi felépítését úgy kell kiigazítani, hogy az jobban tükrözze a mai realitásokat”, miközben kijelentették „elkötelezettségüket a multilateralizmus és a nemzetközi jog fenntartása mellett, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányában rögzített célokat és elveket, mint annak nélkülözhetetlen sarokkövét”. 

A közgazdász szerint mindez azt mutatja, hogy lejárt a washingtoni politika héjáinak ideje.

Jeffrey Sachs kifejti, hogy az amerikai neokonzervatívoknak az Egyesült Államok kivételességébe vetett hite mélyen gyökeredzik, a Szovjetunió összeomlása után csak felerősödött, és olyan külpolitikai eszközökkel igyekeztek érvényesíteni, mint a háborúk és rendszerváltó műveletek. Emlékeztetet, a 2011. szeptember 11-i terrortámadás után „a neokonok hét kormány megdöntését tervezték az iszlám világban, kezdve Irakkal, majd Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal és Iránnal”. „Wesley Clark, a NATO korábbi főparancsnoka szerint a neokonok arra számítottak, hogy az USA 5 éven belül győzni fog ezekben a háborúkban. Most azonban, több mint 20 évvel később, a neokonok által szított háborúk folytatódnak, miközben az USA egyáltalán nem érte el hegemón céljait” – fejti ki.

A kazanyi csúcs szerinte egyértelműen azt üzeni, hogy a nyugati szankciók és diplomáciai nyomásgyakorlás ellenére nem sikerült elszigetelni Oroszországot, az amerikai fenyegetésre válaszul egy „hegemóniaellenes ellensúly” alakult ki. „Egyszerűen fogalmazva, a világ többsége nem akarja vagy nem fogadja el az amerikai hegemóniát, és kész szembeszállni vele, ahelyett, hogy alávetné magát a diktátumainak. Az Egyesült Államoknak már nincs meg a gazdasági, pénzügyi vagy katonai ereje ahhoz, hogy akaratát érvényesítse” – magyarázza.

Korábban írtuk