A Balkánon jelentős destabilizációs tényezőnek számít az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország politikája, amely térségbeli pozíciójuk megerősítésére irányul – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vecernje Novosti és a Politika című napilapoknak adott interjújában, amelyet egy nappal Belgrádba érkezése előtt, szerdán közölt a két legnagyobb példányszámú szerb újság.

Fotó: MTI, archív

Az orosz elnök az interjúban emlékeztetett arra, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláviát, majd 2008-ban segített elszakítani az országtól albánok lakta déli tartományát, Koszovót. 2017-ben Montenegrót – a lakosság felének ellenérzése ellenére – felvették a NATO-ba, és ugyanezt tervezi a katonai tömb Macedóniával is, ahol szavai szerint még az alkotmányt és az ország nevét is megváltoztatták a NATO-tagság érdekében.

Kiemelte, hogy értékeli Szerbia katonai semlegesség melletti elhivatottságát, ugyanakkor évek óta jó az együttműködés a védelmi tárcák között, és Oroszország igyekszik javítani Szerbia védelmi lehetőségeit fegyverek és harci eszközök ajándékozásával, illetve korszerűsítésével.

Mint mondta: Moszkvát meglepetésként érte, hogy az Európai Unió nem igazán reagált arra, hogy Koszovó hadsereggé alakította biztonsági erejét, hiszen a lépést a Koszovóban élő szerbek közvetlen fenyegetésként élték meg. Véleménye szerint egyébként a hadsereg megalakítása komoly feszültségekhez vezethet a térségben.

„Többször is beszéltünk már arról, hogy úgy véljük, a NATO terjeszkedése a hidegháború öröksége, és ez hibás, romboló katonai-politikai stratégia. Manapság a NATO igyekszik megerősíteni jelenlétét a Balkánon. Ezzel azonban csak megújítja az európai kontinenst megosztó vonalakat, és súlyosan sérti a biztonság oszthatatlanságának elvét. Mindez pedig végül nem a stabilitás megerősítéséhez, hanem a bizalom csökkenéséhez és a feszültség növekedéséhez vezet Európában” – magyarázta Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök rámutatott, hogy a Balkán történelme nagyon bonyolult, Oroszország viszont mindig a térség országai mellett állt, s most is fontosnak tartja a régió biztonságának és stabilitásának megerősítését. „Kiállunk amellett, hogy tiszteletben kell tartani a balkáni országok és népek jogait és érdekeit, valamint a nemzetközi jogot” – fogalmazott a politikus. Rámutatott ugyanakkor, hogy Moszkva nemcsak Szerbiával, valamint Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrészével ápol jó kapcsolatokat, hanem például az uniós tag Horvátországgal és Szlovéniával is.

Oroszország tiszteletben tartja, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává kíván válni – szögezte le az orosz politikus. „Ellentétben a nyugati partnerekkel, mi nem akarjuk mesterséges választás elé állítani Szerbiát, amely szerint vagy Oroszország vagy az Európai Unió mellett kell dönteniük” – fogalmazott. A világban folyó változások minden országot érintenek, így ezek nem lehetnek a széleskörű együttműködés gátjai – húzta alá Vlagyimir Putyin. Hozzáfűzte: az a lényeg, hogy Oroszország és Szerbia folytatni kívánja az együttműködést.

Rámutatott, hogy a Török Áramlat gázvezeték építése már folyik, a tervek szerint 2019 végén üzembe is lehetne helyezni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gazprom orosz energetikai óriáscég most azt vizsgálja, milyen útvonalon lehetne szárazföldön meghosszabbítani a gázvezetéket Európa irányába. Az egyik ilyen útvonal Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át vezetne Ausztriába, és ebben az esetben Szerbia a jövőben nemcsak felhasználója lenne az orosz gáznak, hanem tevékeny résztvevője is a szállításának, és ezzel javulna az ország energiabiztonsága. A végső útvonal kiépítésekor természetesen figyelembe kell venni az Európai Bizottság álláspontját – emelte ki Vlagyimir Putyin. Véleménye szerint azok az EU-tagországok, amelyeket érdekelne az orosz gáz, garanciát kellene, hogy kapjanak Brüsszeltől arra, hogy a Török Áramlat gázvezeték meghosszabbítására vonatkozó terveket nem hiúsítják meg az unió önérdekű politikai döntései.

Vlagyimir Putyin csütörtökön érkezik Belgrádba, ahol tárgyal Aleksandar Vucic szerb elnökkel, valamint beszédet mond az orosz támogatással épült Szent Száva-templom előtt. A szerb sajtó információi szerint több mint hetvenezren üdvözlik majd az orosz elnököt a Balkán legnagyobb ortodox temploma előtt.