Carter érdemei közül Guterres kiemelte a közel-keleti békét előmozdító Camp David-i egyezményt, a nemzetközi nukleáris leszerelést szolgálni kívánó SALT II egyezményt és a Panama-csatornáról szóló szerződéseket. Hangoztatta, hogy elnökségét követően Carter jelentős szerepet vállalt nemzetközi konfliktusokban közvetítőként, választási megfigyelőként és a demokrácia előmozdításában.

Hirdetés

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök részvétét kifejezve úgy fogalmazott, hogy Carternek az Izrael és Egyiptom közötti békéhez vezető erőfeszítései örökre bevésődtek a történelemkönyvekbe.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a volt amerikai elnök fáradhatatlan odaadását emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy Carter tevékenysége mintaként szolgál a következő években is.

Emmanuel Macron francia elnök arra emlékeztetett, hogy Jimmy Carter szilárd védelmezője volt a legkiszolgáltatottabbaknak, és fáradhatatlanul harcolt a nemzetközi békéért.

Korábban írtuk

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy Carter mindig kiállt azok mellett, akik a szabadságért küzdenek, és védelmezte az emberi jogokat. Öröksége arra is figyelmeztet, hogy a világnak egységesnek kell maradnia azokkal szemben, akik a szabadságjogokat fenyegetik – tette hozzá.

Alapítványának közlése szerint Jimmy Carter, aki 1977 és 1981 között volt az Egyesült Államok elnöke, helyi idő szerint vasárnap délután hunyt el a Georgia állambeli Plainsben található otthonában, családi körben. Joe Biden elnök hivatalos állami temetést rendelt el Carter tiszteletére, és január 9-ét nemzetközi gyásznappá nyilvánította.

A Peking és Washington közötti diplomáciai kapcsolatok több mint negyven évvel ezelőtti felvételében és normalizálásában játszott kulcsfontosságú szerepéért méltatta az életének 101. évében vasárnap elhunyt Jimmy Carter volt amerikai elnököt Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. „Carter egykori elnök volt a hajtóereje a Kína és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének, és jelentősen hozzájárult a kínai-amerikai kapcsolatok fejlődéséhez, valamint a két ország közötti baráti cserekapcsolatokhoz és együttműködéshez” – fogalmazott, és a kínai állam nevében részvétét fejezte ki az egykori elnök családja felé. Cartert méltatva Hszie Feng, az Egyesült Államok kínai nagykövete az X-en azt írta, hogy „a kínai nép mindig emlékezni fog a kínai-amerikai kapcsolatok normalizálásához és fejlesztéséhez való történelmi hozzájárulására”.

Az Egyesült Államok 1977 és 1981 között hivatalban lévő 39. elnöke vezetésével Washington – a korábbi elnök, Richard Nixon és Henry Kissinger külügyminiszter által lefektetett alapokra építve – 1979. január 1-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel. Jimmy Carter a Fehér Házban fogadta Teng Hsziao-ping akkori kínai miniszterelnök-helyettest. A Carter-kormányzat elismerte a kínai álláspontot, amely szerint csak egyetlen Kína létezik, illetve hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, és az új diplomáciai irányvonal megerősítése érdekében megszakította hivatalos diplomáciai kapcsolatait Tajpejjel.

Olaf Scholz német kancellár hétfőn részvétét kifejezve „a demokrácia elkötelezett harcosának” nevezte Jimmy Cartert. „A világ a közel-keleti béke és az emberi jogok nagy közvetítőjét veszítette el” – írta az X-en.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Carter érdemei közül kiemelte a közel-keleti békét előmozdító Camp David-i egyezményt, valamint a volt elnök béke iránti egész életen át tartó elkötelezettségét, amelyért megkapta a Nobel-békedíjat, és amellyel „erős hite és értékei által motiválva újradefiniálta az elnöki tisztséget” – fűzte hozzá.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az egykori amerikai elnök szerény kezdetekből emelkedett fel, de figyelemre méltó örökséget hagyott hátra. „Azon túl, hogy megválasztották elnöknek és elnyerte a Nobel-békedíjat, Jimmy Carter örökségét leginkább a megváltozott, megmentett és felemelt életekben lehet mérni” – fogalmazott.

Részvétnyilvánító közleményében Nicolas Maduro venezuelai elnök a béke és a párbeszéd iránt elkötelezett embernek nevezte Cartert, akinek „a világpolitikához való hozzájárulása és a béke iránti elkötelezettsége kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban”.

Miguel Diaz-Canel kubai elnök megemlékezésében kiemelte Jimmy Carternek a két ország közötti kapcsolatok javítására, illetve „a kubai ötök” néven elhíresült, az Egyesült Államokban elítélt és bebörtönzött hírszerzők szabadon bocsátására tett erőfeszítéseit. Méltatásában utalt arra is, hogy 2011-ben Carter elnök volt az első, egykor elnöki tisztséget viselő amerikai politikus, aki az 1959-es forradalom óta a kommunista Kubába látogatott.

José Raúl Mulino panamai elnök főként azt a „kulcsfontosságú szerepet” méltatta, amelyet Carter a Panama-csatorna országának történő, „Panamát igazán szuverénné tévő” átadásában játszott.