Jobboldali áttörés

Sorsdöntő választás – így kommentálták a német hírcsatornák a vasárnapi szászországi és brandenburgi tartományi szavazást. A közszolgálati televíziók egész napos műsorfolyamban foglalkoztak a választásokkal, amelynek az volt a tétje, hogy előretör-e ebben a két keletnémet tartományban az antidemokratikusnak kikiáltott, bevándorlásellenes AfD. Az alakulatnak a közvélemény-kutatási adatok szerint arra is megvolt az esélye, hogy megnyerje a választást, miközben a történelmi pártok tovább gyengültek. Az elitpártok egyre inkább fenyegetést láttak az AfD-ben, és érezhetően megkönnyebbültek: a bevándorlásellenes párt nem kap megbízást kormányalakításra egyik tartományban sem. Ugyanakkor az eredmények és a trend láttán nem fér hozzá kétség, hogy az idő az AfD-nek dolgozik, a bevándorlásellenes párt előbb-utóbb megkerülhetetlen politikai erővé válik. Már most is megnehezíti a kormányalakítást: mivel az AfD-vel senki sem akar koalíciót kötni, már csak három-három párt koalíciója jöhet szóba mindkét tartományban.

A választási eredmények értékeléséhez azt is tudni kell, hogy Szászországban az AfD jelentős versenyhátrányból indult. Mint megírtuk, a tartományi választási bizottság formai okokra hivatkozva törölte az AfD szászországi választási listájának alsó kétharmadát. A bizottságnak az nem tetszett, hogy az AfD egy helyett két kongresszuson szavazta meg a listára kerülő jelölteket, ezért a 18. helytől lefelé kihúzták a listáról a képviselőket. Így az AfD egy csonka, a jelöltek kétharmadától megfosztott listával kellett volna hogy nekivágjon a megmérettetésnek, egyedül abban reménykedve, hogy egyéniben pótolni tudja a hatalmas érvágást.

A párt a nyilvánvaló versenyhátrány miatt a tartományi alkotmánybírósághoz fordult. A bíróság megállapította, hogy a választási bizottság jogszerűtlenül járt el, amikor törölte a nyilvántartásból a pártlista 19–30. helye között szereplő képviselőjelölteket, de a lista további, 31–61. helyének megsemmisítését helybenhagyta. Így az AfD valamivel jobb helyzetből, de továbbra is hátrányból indult neki a küzdelemnek.

Az AfD szászországi elnöke, Jörg Urban a választásokat követően bejelentette, hogy bírósághoz fordulnak, és új választás kiírását követelik. A Mitteldeutsche Rundfunknak (MDR) azt mondta, már a választás előtt is jelezték, hogy jogi úton vesznek elégtételt a listáról törölt képviselők miatt, függetlenül attól, hány helyük lesz végül a tartományi törvényhozásban.

Az eredményeket túlzás nélkül nevezhetjük áttörésnek: Az AfD Szászországban öt év alatt csaknem a háromszorosára, 9,7-ről közel 28 százalékra, Brandenburgban kereken a duplájára, 12,2 százalékról 24-re tudta növelni a támogatottságát.

Szászországban 66,6 százalékos részvételi arány mellett a CDU nyert, a szavazatok 32,1 százalékát szerezve meg. Második az AfD, 27,5 százalékkal. Előbbi 7,3 százalékot veszített a 2014-es eredményéhez képest, miközben az AfD 17,8 százalékkal tudta növelni a támogatottságát. A Baloldal (Die Linke) lett a harmadik, messze elmaradva az első két helyezettől, a szavazatok 10,4 százalékát szerezve meg. A Zöldeké a negyedik hely, ők 2,9 százalékot erősödve 8,6-en végeztek. Óriási vesztese a szászországi választásoknak az SPD, amely 7,7 százalékot szerzett, és a 2014-es eredményéhez képest 4,7-et gyengült. Az FDP nem jutott be a tartományi törvényhozásba. A CDU-nak 45 mandátuma, az AfD-nek 38 parlamenti helye lenne, de a fenti bírósági döntés szerint csak 30 helyre jogosult. Kényelmesen kormányozhatna a CDU az AfD-vel, de erről hallani sem akar, mint ahogy egyetlen másik párt sem, úgyhogy a nyertes CDU minden bizonnyal a Zöldeket is beveszi a koalíció­ba. A CDU-nak és az SPD-nek ugyanis már nincs meg a többsége a tartományi parlamentben.

Brandenburgban 61,3 százalékos részvétel mellett az SPD nyerte meg a választást, a szavazatok 26,2 százalékával végzett az első helyen. Az SPD 5,7 százalékot gyengült a 2014-es eredményéhez képest. A második itt is az AfD lett, 23,5 százalékkal. A bevándorlásellenes párt 11,3-et erősödött, és Brandenburgban megelőzte a CDU-t, amely 15,6 százalékkal lett a harmadik, 7,4 százalékot gyengülve a 2014-es eredményéhez képest. Negyedik a Zöldek 10,8, ötödik a Baloldal 10,7 százalékkal. Bejutottak a Szabad Választók (BWB/FW), átlépték az ötszázalékos küszöböt.

A potsdami törvényhozásban 30 éve az SPD kormányoz. Többnyire a Baloldallal kötött koalíciót, de ennek most vége: a választók leszavazták a vörös–vörös (SPD–Die Linke) koalíciót.

Matematikailag épphogy megvan az SPD–Linke–Zöldek-többség, amely működőképes, de stabilnak nem nevezhető.

– Ha most elégedetlenkednék, akkor igazi fanyalgó lennék, ami nem vagyok – így kommentálta az AfD sikerét a párt elnöke, Jörg Meuthen, hozzátéve, hogy ez a választási siker egyértelmű alternatívát jelent Németországnak.

– Nem tudom, mit kellene másként csinálni – értékelte a választási eredményeket Alexander Gauland, a párt társelnöke. Úgy véli: a vasárnapi eredmények visszaigazolták, hogy az AfD a siker útján jár. A politikus szerint Szászországban a polgári pártok erős többségbe kerültek, de Szászország miniszterelnöke, Michael Kretschmer (CDU) kizárja az AfD-vel a koalíciót, nem hagyja, hogy a választók akarata érvényesüljön. A konzervatív CDU-szavazók viszont elutasítják a Zöldekkel kötendő koalíciót. Lehet, hogy mégis szóba kell állniuk az AfD-vel, véli Gauland. Úgy látja, pártjának előbb-utóbb vállalnia kell a kormányzás felelősségét.

Brandenburgban Gauland szerint az AfD a polgári ellenzék, amely jócskán megelőzte a marginalizálódott CDU-t.

Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke szerint az a döntő, hogy van lehetőség a kormányalakításra. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a CDU-s politikus most azt is kijelentette, hogy pártja gyenge szereplése Szászországban és Brandenburgban a berlini politika következménye, amiért Angela Merkelt és Annegret Kramp-Karrenbauert (AKK) tette felelőssé.

Nagy kérdés, hogy folytatódik-e az AfD sikersorozata. Október végén Türingiában is választások lesznek, ahol az AfD keletnémet jobbszárnya, a Flügel legnépszerűbb politikusa, Björn Höcke indul a miniszterelnöki székért.