Hirdetés

A demokraták elnökjelöltje, aki az elemzők szerint az elnöki tisztség várományosa – kampánymenedzserét, Jen O’Malley Dillont nevezte meg leendő kabinetfőnök-helyetteseként. A leendő kabinetfőnököt, Ron Klaint már a múlt héten megnevezte. A közlemény szerint Biden két régi tanácsadója, Mike Donilon és Steve Richetti szintén helyet kap majd a Fehér Ház tanácsadói csapatában. Cedric Richmond louisianai demokrata párti képviselőt, aki a választási kampány országos társelnöke volt, az elnöki hivatal főtanácsadójának szeretné Joe Biden.

A november 3-án tartott elnökválasztások hivatalos eredményeit még nem hitelesítették, ezért nem hirdették ki, mivel Donald Trump elnök és jogászcsapata öt tagállamban perkeresetet indított. Ezek egy részét feltételezett választási szabálytalanságok miatt kezdeményezte, egy részének célja pedig az, hogy ne hitelesítsék az adott tagállamban választási eredményt. Miközben több közszereplő és elemző szerint a perek nem hoznak majd eredményt és az elnöknek tovább kellene lépnie, mások arra figyelmeztetnek, hogy Donald Trumpnak szintén joga van tisztáznia a felmerült kétségeket, miként tette azt a 2000-ben tartott elnökválasztás után Al Gore, a demokraták akkori elnökjelöltje.

Kristi Noem dél-dakotai kormányzó néhány nappal ezelőtt az ABC televíziónak adott interjújában amellett érvelt, hogy a Trumpra szavazó csaknem 71 millió amerikainak és az elnöknek is meg kell adni ugyanazt a lehetőséget, amit annak idején megkapott Al Gore is.

Hasonlóképpen nyilatkozott egy hétfő este, a Fox televízió által rendezett kerekasztal-vitában Ken Starr, republikánus volt ügyész is, aki annak idején a Bill Clinton elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás (impeachment) ügyésze volt. Starr „nagyon fontos folyamatnak” minősítette a pereket, s úgy fogalmazott: „a mi rendszerünk az ellenőrzésen alapszik. Hagyjuk akkor működni ezeket az ellenőrző mechanizmusokat”.

Korábban írtuk

Emlékeztetett arra is, hogy 2000-ben Al Gore 37 napig pereskedett, mielőtt az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság George W. Bush javára döntött.