Fotó: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta
Egy, 2024. február 20-án a Los Angelesi- Repülõtéren készített kép Joe Biden amerikai elnökrõl.
Hirdetés

A Demokrata Párt Országos Választmányának (DNC) írt és íratlan szabályait ismerve rendkívül valószínűtlen lett volna, hogy amennyiben Joe Biden nem lép vissza önszántából, a párt kongresszusán a választott küldöttek ne „az őket jelölők akaratát érvényesítsék”, azaz ebben az esetben ne válasszák hivatalosan is elnökjelöltnek a 81 éves politikust.

Miután azonban Biden a jelöltállító kongresszus előtt jelentette be visszalépését, így a küldöttek „tiszta lelkiismerettel” választhatnak új elnökjelöltet.

Joe Biden a visszalépéséről szóló nyílt levél közzététele után nem sokkal bejelentette, hogy alelnökét, a még nála is népszerűtlenebb Kamala Harrist támogatja elnökjelöltnek – aki használhatná is a Biden-kampány már meglévő infrastruktúráját -, ez azonban a küldöttek döntésére nézve semmiféle kötelezettséget nem jelent, a DNC szabályai ugyanis lehetővé teszik, hogy a jelölt visszalépésekor a küldöttek a „lelkiismeretükre hallgatva” szavazzanak.

A DNC-t össze kell hívni, és új elnökjelöltet kell választaniuk; ezt pedig minden bizonnyal nem csupán a párton belüli egyeztetések, de komoly lobbitevékenység is megelőzi majd, miközben azzal a kommunikációs káosszal is kell valamit kezdeniük, amit az idéz elő, hogy a regnáló elnök egyáltalán kénytelen volt visszalépni az újbóli megmérettetéstől.

Az új demokrata párti jelöltnek rendkívül kevés ideje marad majd arra, hogy pénzt gyűjtsön, programot hirdessen, és végeredményben maga mellé állítsa a szavazókat.

Korábban írtuk