Az Európai Parlament jogsértően fogadta el a Sargentini-jelentést, ugyanis a tartózkodásokat is leadott szavazatnak kellett volna tekinteni, így pedig nem született kétharmados felhatalmazás a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására – mondta Rupert Scholz Németország volt védelmi minisztere a Mandinernek nyilatkozva. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa beszélt arról is, hogy a válságban lévő EU-t meg kell reformálni, Angela Merkel német kancellár nagypolitikusi ideje pedig lassan a végéhez közeledik, a potenciális utódok azonban egyelőre rejtőzködnek. 

Fotó: Képernyőfotó: youtube.com
Képernyőfotó: youtube.com

Képernyőfotó: youtube.com

A müncheni egyetem jogászprofesszora a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson a tartózkodó szavazatokat nem lehet egy lap alá venni azokkal a képviselőkkel, akik nem jelentek meg a szavazáson. Ez ellentmond az Európai Parlament eljárási szabályzatának, amely szerint a különleges, minősített többséget előíró szavazatoknál figyelembe kell venni a tartózkodó szavazatokat, a hetes cikkely szerinti eljárás pedig pont ilyen – fejtette ki.

Rupert Scholz ezért biztos abban, hogy Magyarország megnyeri az ügyben indult pert az Európai Bíróságon. 

A német politikus szólt arról is, hogy az Európai Unióban egy sor jogi problémát okoz a tagállamok gazdasági erejének különbözősége, az eltérő pénzügyi lehetőségek, és az Európai Központi Bank túlságosan kiterjeszkedő mandátuma. 

„Egyre inkább az a tendencia, hogy a brüsszeli bürokraták túlzott mértékű aktivizmust tanúsítanak” – fogalmazott.  Hozzátette, az uniós szerződések alapfilozófiája a szubszidiaritás elve, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió és szervei csak azokban a feladatokban járhatnak el, amelyeket az egyes tagállamok nemzeti szinten nem tudnak megfelelően kezeli.

Meghatározó válságtünetnek nevezte továbbá, hogy az európai uniós szerződések elismerik a nemzeti identitás fontosságát, az európai nemzetek, valamint azok kultúráinak, hagyományainak sokszínűségét, az elmúlt időszakban azonban ezek az értékek háttérbe szorultak.

A volt német védelmi miniszter ezért azt várja Brüsszeltől, hogy legyen nyugodtabb, türelmesebb és adjon több mozgásteret az újonnan csatlakozott tagállamoknak, köztük a visegrádi országoknak, akiknek nagyon fontos a nemzeti identitásuk megélése, kibontakoztatása.

Kifejtette, megérti a visegrádi országok menekültpolitikáját, amelyet Berlinből és Brüsszelből is keményen kritizálnak. , azonban megérti ezt a politikát. A visegrádi országoknak mindig azt mondják, hogy szolidárisnak kell lenniük, de nincs olyan paragrafusa a szerződéseknek, ami alapján az egyik tagállam arra kényszeríthetne másokat, hogy azok menekülteket fogadjanak be – húzta alá.

Rupert Scholz elmondta, Angela Merkel hibát követett el 2015 őszén, amikor bejelentette, Németország humanitárius okokból megnyitja határait és minden menekültet befogad. Az így beáramló másfél millió ember között azonban alig volt valóban menedékjogra jogosult, túlnyomó részük gazdasági bevándorló volt – hangsúlyozta, majd hozzátette, emiatt ez a döntés ellentétes volt a német joggal, a német alkotmány szerint pedig mindenkit azonnal vissza kellett volna küldeni. 

„Ha lemondok a határaimról, akkor feladom az államiságom” – jelentette ki a CDU politikusa, politikailag és jogilag is elfogadhatatlannak nevezve Angela Merkel azon korábbi állítását, hogy 3 ezer kilométeres határt egyébként sem lehetett volna megvédeni.

Rupert Scholz megjegyezte, a menekültek és a migránsok befogadása Németországnak évente több mint harminc milliárd eurójába kerül, ami szerinte hosszú távon nem fog működni. 

A volt német védelmi miniszter a hétvégi bajor tartományi választásokról szólva katasztrófának nevezte, hogy Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) elvesztette néppártiságát, így ugyanis szerinte elveszhet az a stabilitás, amelyet a két nagy német néppárt egyensúlyára építettek. 

A CDU politikusát kérdezték Angela Merkel pozíciójáról is, amely szeirnte már nem annyira erős a párton belül, mint amilyen az elmúlt tíz éven keresztül volt. „Azt gondolom, hogy, ha jelölteti magát, akkor újra fogják választani, de már messze nem akkora többséggel, ahogy azt korábban tették” – mondta, majd hozzátette, míg a pártelnök pozícióban van, addig az utódok rejtőzködnek. „Aki először kijön a fedezékből, az mindig elbukik, ez egy régi politikai tanulság” – fogalmazott.