Johnson megerősítette, októberben választások lehetnek
Boris Johnson brit miniszterelnök megerősítette szerdán, hogy kormánya kész október közepén előrehozott parlamenti választásokat tartani, ha az ellenzék törvényt alkot a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének tilalmáról.
Johnsont a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról faggatta, hogy a kormány milyen új megállapodási javaslatokat terjesztett az Európai Unió elé. Johnson ugyanis az elmúlt napokban többször kijelentette, hogy „lendületes” tárgyalások folynak Brüsszellel az alsóház által háromszor is elvetett eredeti Brexit-megállapodás alternatíváiról, de e tárgyalásokról eddig semmiféle részlettel nem szolgált.
Corbynnak válaszolva Johnson szerdán ismét csak annyit mondott, hogy kormányának eltökélt szándéka egy új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon.
A kormányfő ezután megkérdezte: Corbyn hajlandó lenne-e támogatni, hogy a britek október 15-én választásokon dönthessenek az ellenzék Brexit-stratégiájáról.
Amikor Corbyn nem adott egyértelmű választ, Boris Johnson azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy fél „a népítélettől”.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje szerdán a BBC rádióban kijelentette: a Labour is előrehozott választásokat akar, de nem Johnson, hanem a saját feltételei alapján.
A brit kormányfő a szerdai vitanapon kijelentette: „teljesen egyértelmű”, hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről.
Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október 31-én, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.
Boris Johnson ezt a szerdai alsóházi vitában is megismételte.
Johnson azonban előző este komoly vereséget szenvedett, miután az alsóház megszavazta azt a munkáspárti javaslatot, amely lehetővé teszi a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet napirendre vételét.
A képviselők a 328-301 arányban meghozott döntéssel gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.
A kormánnyal a kedd éjszakába nyúló szavazáson a tory frakció 21 tagja is szembefordult; őket szerdán kizárták a frakcióból és megtiltották számukra, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.
A Konzervatív Párt a 21 képviselő kizárása után kisebbségbe került az alsóházban.
A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvénytervezetet a ház szerda este megvitatja és szavaz is róla.
A tervezet lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
A brit miniszterelnök az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.
Boris Johnson a háromórás vita után tartott kedd éjjeli szavazás eredményére reagálva előrehozott választások kiírásának lehetőségére tett egyenes utalást arra az esetre, ha a parlament szerdán megszavazza a rendezetlen Brexit tilalmát célzó ellenzéki indítványt is.
A választások lehetséges időpontját eddig hivatalos forrásból nem erősítették meg, de a szerdai alsóházi vitanapon Johnson – most első ízben – többször is egyértelműen az október 15-i időpontot említette.
Ez szokatlan, mert október 15. keddi napra esik, jóllehet Nagy-Britanniában több évtizedes hagyomány, hogy a népképviseleti választásokat csütörtöki napokon tartják.
