Johnsoné messze a legtöbb voks
Hárman estek ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozatának csütörtökön tartott első fordulójában, amelyben a legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta messze a legtöbb voksot.A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben tíz jelölt indult.
A mezőnyt az alsóházi konzervatív frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti. E szavazások első fordulóját bonyolították le csütörtökön, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják.
A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság csütörtök délutáni bejelentése szerint az első fordulóban – amelyben a 313 fős frakciólétszám minimum 5 százalékának megfelelő számú voksra volt szükség a bennmaradáshoz – Boris Johnson a mezőny élén végzett 114 szavazattal.
Mark Harper egykori Chief Whip, vagyis a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt kabinettag, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője ugyanakkor kiesett a versenyből, mivel egyikük sem érte el a továbblépéshez minimálisan előírt 5 százalékos szavazatarányt.
Az első forduló eredménye azt is jelenti, hogy nem maradt női jelölt a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázók között.
Boris Johnson mögött a második helyen Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter végzett 43 frakciószavazattal, vagyis Johnson – akit a londoni fogadóirodák a verseny kezdete óta a legesélyesebb jelöltnek tartanak – 71 szavazattal többet szerzett, mint a második helyezett Hunt.
Utánuk Michael Gove környezetvédelmi miniszter (37), Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter (27), Sajid Javid belügyminiszter (23), Matt Hancock egészségügyi miniszter (20) és Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter (19) következik.
A jövő keddi második fordulóban már a frakciólétszám 10 százalékának megfelelő számú szavazatot kell szerezni a továbbjutáshoz, vagyis jelentős az esélye annak, hogy kedden ismét több jelölt kiesik.
A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben.
Közülük – ha egyikük sem lép vissza a másik javára – a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.
A jelenlegi ütemterv alapján a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.
A fogadóirodákon kívül a brit sajtó és az elemzői közösség is gyakorlatilag biztosra vette, hogy Boris Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere az első helyen jut tovább a frakciószavazások első fordulójából.
Jelentős figyelem kíséri ugyanakkor Michael Gove szereplését is, miután a környezetvédelmi miniszter a hétvégén beismerte, hogy húsz évvel ezelőtt, még újságíróként kokaint fogyasztott.
Gove ráadásul ugyanabban az időben, 1999-ben a The Times című konzervatív napilapban közölt egy elítélő hangnemű cikket a magasan képzett középosztálybeli kábítószer-fogyasztókról, keményebb szankciókat szorgalmazva a droghasználókkal szemben.
A brit kábítószer-ellenes társadalmi szervezetek képmutatással vádolják a konzervatív politikust és felszólították, hogy vonja vissza jelöltségét.
Hétfői kampányindító rendezvényén azonban Michael Gove határozottan leszögezte, hogy nem lép vissza, sőt a győzelem reményével indul az utódválasztási versenyben.
Gove az előző, 2016-os vezetőválasztási verseny kezdete előtt Boris Johnson kampánymenedzsere volt, ám az utolsó pillanatban megvonta támogatását Johnsontól és bejelentette saját indulási szándékát.
Ezután Boris Johnson visszavonta jelöltségét, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett.
A három évvel ezelőtti vezetőválasztás előzményeként lemondott David Cameron akkori miniszterelnök, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt, jóllehet Cameron a bennmaradásért kampányolt.
Az ő lemondása utáni vezetőválasztás győztese lett Theresa May addigi belügyminiszter.
May azonban múlt pénteken szintén távozott a Konzervatív Párt éléről, mindenekelőtt amiatt, mert a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.
May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utód megválasztásáig mindkét tisztséget ügyvezető minőségben betölti.
David Cameron annak idején visszaadta képviselői megbízatását is és kivonult a brit politikából. Theresa May azonban a héten közölte, hogy utódja megválasztása után is alsóházi képviselő marad, és átül a konzervatív frakció hátsó padsoraiba.