Már háborús válsághelyzeti útmutatókat küldenek ki nyugaton

Európában egyre erősebben érezhető a háborús pszichózis: miközben politikusok és közéleti szereplők hónapok óta a konfliktus eszkalációjáról beszélnek, több kormány már konkrét intézkedésekkel is fokozza a lakosságra nehezedő nyomást. Hollandia, Franciaország, Svédország és Németország egymás után ad ki háborús és válsághelyzeti útmutatókat, amelyek célja hivatalosan a felkészítés, a mindennapokban azonban sokak számára a félelem és a bizonytalanság erősödését hozzák.

Hollandia is beszállt a vészhelyzeti riogatásba

Hollandiában az elmúlt hetekben minden háztartás megkapott egy 33 oldalas kézikönyvet, amely a vészhelyzetekre való felkészülést mutatja be. A kiadvány elsősorban az első három nap túlélésére koncentrál, arra az időszakra, amikor a hatóságok még nem tudnak mindenkit elérni.

A füzet részletesen felsorolja, mit kellene tartalmaznia egy vészhelyzeti csomagnak: ivóvizet, elemes zseblámpát, tartós élelmiszereket, elsősegélycsomagot, személyazonosító okmányok másolatait, térképet és még egy sípot is, amellyel szükség esetén felhívható a mentők figyelme. A javaslatok kitérnek arra is, hogy a családok készítsenek előre tervet arra az esetre, ha a digitális kommunikáció összeomlana: ki hozza el a gyerekeket az iskolából, és mi történik az egyedül élő, kiszolgáltatott szomszédokkal.

Franciaország átfogó háborús kézikönyvet küldött minden háztartásba

Nyáron a francia kormány egy mintegy húszoldalas túlélési kézikönyvet juttatott el az ország minden háztartásába. A svéd mintára készült kiadvány nemcsak fegyveres konfliktusra, hanem természeti katasztrófákra, járványokra és más válsághelyzetekre is felkészítené a lakosságot.

Egy kormányzati forrás szerint: „A cél az, hogy a franciák felkészüljenek minden eshetőségre, nem csak a fegyveres konfliktusra”.

A kézikönyv három nagy egységre tagolódik. Az első rész a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza, és gyakorlati tanácsokat ad a túlélőkészletek összeállításához. A második fejezet a vészhelyzeti telefonszámokat és a krízishelyzetekben követendő lépéseket ismerteti, például nukleáris baleset esetén az ajtók és ablakok lezárását. A harmadik rész pedig arra ösztönzi az állampolgárokat, hogy csatlakozzanak tartalékos szervezetekhez.

Svédország: „Ha megtámadnak minket, soha nem adjuk fel”

Svédország már korábban lépett: mintegy ötmillió háztartásba juttatták el a Ha háború vagy krízishelyzet áll elő című tájékoztató füzetet. Az útmutató részletesen foglalkozik a háborús helyzettel, a kibertámadásokkal, a nukleáris fenyegetéssel és a természeti katasztrófákkal is.

Egy magyar vlogger a TikTokon mutatta be a kiadványt, kiemelve annak egyik legfontosabb üzenetét: „Ha Svédországot megtámadják, mi soha nem adjuk fel.” A füzet gyakorlati tanácsokat ad az élelmiszer- és vízkészletek felhalmozására, a menedékhelyek kiválasztására, valamint a háziállatok ellátására válsághelyzetben.

A túlélés üzletté vált

A háborús készülődésben az üzleti szféra is lehetőséget látott. Már elérhetők előre összeállított krízisládák, amelyek az autós mentőládák mintájára készülnek. Ezekben táskarádió, víztisztító eszköz, kempingfőző, kötszerek és egyéb túléléshez szükséges felszerelések találhatók, és már összehasonlító tesztek is készülnek róluk.

Németország is figyelmeztet: készülni kell a legrosszabbra

Németországban októberben, harmincöt év után először adott ki figyelmeztetést a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatal a háború lehetőségéről. Bár hangsúlyozták, hogy Németország továbbra is biztonságos országnak számít, egy új, részletes útmutatót tettek közzé Felkészülés a válságokra és katasztrófákra címmel.

A kiadvány bemutatja, hogyan lehet felismerni a hamis információkat, miként lehet menedéket találni robbanások idején, és hogyan kezelhetők a szélsőséges helyzetek okozta szorongások. A hivatal szerint minden német háztartásnak három–tíz napra elegendő túlélőkészlettel kellene rendelkeznie.

A túlélőkészletek ára és terhe

A felkészülés azonban sok család számára komoly anyagi és logisztikai kihívást jelent. Egy négytagú család tíznapos készlete például nyolc doboz vizet, húsz doboz zöldséget, tizenkét doboz gyümölcsöt, több liter tejet és számos egyéb alapélelmiszert igényelhet. Ennek költsége akár 200–300 euró is lehet, miközben a tárolás is jelentős helyet foglal el.

A német hatóságok ezért úgynevezett „élő készletet” javasolnak: a felhalmozott élelmiszereket folyamatosan használni és pótolni kell, hogy ne romoljanak meg.

Európa mindennapjait egyre inkább a félelem határozza meg

A háborús útmutatók hivatalosan a biztonságot szolgálják, mégis egyre több európai háztartásban állandó szorongást és bizonytalanságot keltenek. Miközben a politikai vezetők a felkészülés szükségességéről beszélnek, sokan úgy érzik, hogy Európa lépésről lépésre sodródik egy olyan konfliktus felé, amelynek következményei beláthatatlanok.