Josep Borrell: Oroszország béketárgyalásokra kényszerítése távoli kihívás
Stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsük, azzal a céllal, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsük, de be kell vallanom, hogy ez nagyon távoli kilátásnak tűnik – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta: sok szó esik a békeformuláról és a katonai támogatásról, de a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval. Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá az orosz elnök azt tervezi hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.
Felhívta a figyelmet, hogy szankciók kijátszása tartja működésben Oroszország hadigépezetét, ezért ezen a téren több előrelépésre van szükség. „Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését” – hangsúlyozta.
Borrell szerint több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen, „mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.
Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és bővíteni kell az uniós kiképzési missziót. Bejelentette, hogy az EU meghosszabbítja katonai segítségnyújtási missziójának mandátumát a következő két évre, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is.
A közel-keleti helyzetre kitérve hangsúlyozta: azonnali és fenntartható tűzszünetre van szükség Gázában és Libanonban.
A Hezbollahnak be kell fejeznie az Izraelre irányuló rakétatámadásokat, de Libanonban az izraeli hadsereg átlépte a határokat. Az ENSZ libanoni békefenntartói elleni izraeli támadást az Európai Unió egyhangúlag elítélte, és a miniszterek megismételték, hogy teljes mértékben támogatják a misszió folytatását – szögezte le.
Borrell hangsúlyozta: az EU nem hagyhatja magára a libanoni népet, amely súlyos árat fizet az izraeli katonai műveletekért. „1,2 millió ember, a libanoni lakosság 20 százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, több ezren életüket vesztették. Izrael Bejrútot bombázza, és azzal fenyegetőzik, hogy Libanont egy második Gázává változtatja” – tette hozzá.
Gázával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy az övezetbe érkező humanitárius segély a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, 400 ezer embert utasítottak arra, hogy hagyják el a térség északi részét, de nincs hová menniük, mert csapdába esnek a harcok közepén.
„Megismételtük tehát a tűzszünetre és a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius jog teljes körű betartására vonatkozó felhívásunkat. De attól tartok, hogy a humanitárius jog a gázai romok alatt van” – fogalmazott.
Elmondta továbbá, hogy miniszterek megvitatták a ciszjordániai szélsőséges telepesekkel szembeni szankciókkal kapcsolatos bizottsági javaslatot, és felkérte a tagállamokat, hogy ezzel összefüggésben jussanak mihamarabb megállapodásra. Josep Borrell azt is szorgalmazta, hogy a következő külügyi tanácson a miniszterek tartsanak tanácskozást a nemzetközi humanitárius jog Izrael általi megsértéséről.
Moldovával kapcsolatban a főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az ország jelentős előrelépést tesz az Európai Unió felé vezető úton, a növekvő orosz megfélemlítés ellenére. „Úgy látjuk, hogy Oroszország nem kíméli az erőfeszítéseket, hogy hibrid támadások és széles körű illegális szavazatvásárlás révén aláássa a közelgő elnökválasztást” – hívta fel a figyelmet.
Georgiával kapcsolatban Borrell azt nyilatkozta, hogy „a kormánypárt közelmúltbeli intézkedései, nyilatkozatai és választási ígéretei eltávolítják az országot az európai útról, és a tekintélyelvűség felé való elmozdulást jelzik. Ezért az uniós csatlakozási folyamat de facto leállt” – jelentette ki.
Végezetül a főképviselő méltatta az EU és az Egyesült Királyság együttműködésének megerősítést. „Mély barátságot és szilárd és sokoldalú együttműködést alakítottunk ki, amelyet a következő hónapban folytatni és fokozni kívánunk” – zárta beszédét a Josep Borrell.
