Jourová egyre messzebb megy

Az uniós szerződések őrének nevezett, semlegesnek szánt Európai Bizottság egyik vezetője, Věra Jourová nyíltan bírálta az uniós tagállamokat, amiért szerinte „felesleges, finomkodó korrektséggel” viszonyulnak hazánkhoz. A brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős cseh alelnöke honfitársával, Petr Pavel megválasztott cseh elnökkel beszélt az ukrajnai háború kitörésének első évfordulója alkalmából tartott eseményen arról, hogy a többi uniós országnak gyakrabban kellene „számonkérnie” Magyarországot, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt. Megerősítette, hogy az Európai Bizottság továbbra is eljárásokat fog indítani hazánk ellen.

Jourová nemcsak kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, de az uniós liberális mainstream álláspontját szajkózva valamiért neki is különösen fáj, hogy hazánk mielőbbi tűzszünetet és békekötést sürget ahelyett, hogy rábólintana az európai érdekeket sértő szankciókra, és fegyverekkel támogatná Ukrajnát.

„Európai politikusok esetében joggal vetődik fel a kérdés, hogy kinek a zsoldjában állnak. Kiktől kapnak pénzt bizonyos álláspontok képviselete miatt?” – vetette fel a Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter válaszul. Megjegyezte, „senki nem állítja, hogy Věra Jourová a nemzetközi fegyverkereskedők lobbistája, de az biztos, hogy a fegyvergyártók örömmel veszik a Bizottság tagjának békeellenes álláspontját”.

Átlagosan minden hétre jut egy-egy Magyarországot bíráló megjegyzés Jourovától, akinek elméletileg az egész unió jogállamisági helyzetével kellene foglalkoznia. Februárban arról beszélt, hogy szerinte Magyarország egyre távolabb kerül Brüsszeltől és egyre közelebb Moszkvához, elárulva ezzel az uniót.

A cseh tisztségviselő kitart a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztése mellett. A Reuters szerint februárban úgy fogalmazott: az európai adófizetők sem szeretnék, hogy olyan helyre kerüljön a pénzük, ahol gond van a jogállamisággal. Megjegyezte, bár a magyar kormány ígéretet tett a vállalásai végrehajtására, „az idő nem nekik dolgozik”.

Nem meglepő módon támogatásáról biztosította Jourovának a hazánkkal szembeni „felesleges, finomkodó korrektséget” elutasító megjegyzését Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, aki közösségi oldalán már számos alkalommal egyértelművé tette, hogy antipátiával tekint Magyarország konzervatív kormányára.

Beteg demokrácia

A jogász végzettségű, 58 éves Věra Jourová nem újonc a cseh és az uniós politikában. 2006-tól a regionális fejlesztési tárca helyettes államtitkára, 2013-ban választották be a cseh parlamentbe a liberális ANO színeiben, a következő évben pedig – brüsszeli megbízatásáig – rövid ideig regionális fejlesztésért felelős miniszter. 2014-től a Jean-Claude Juncker vezette testület jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős tagja, 2019-től pedig az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. A sors iróniájaként a politikus, bár Magyarországgal szembeni viselkedésében ennek már nem látjuk nyomát, korábban fontosnak tartotta az ártatlanság vélelmét: Jourovát még 2006-ban előzetes letartóztatásba helyezték bő egy hónapra, azzal gyanúsították, hogy kétmillió cseh korona kenőpénzt fogadott el egy kastély felújítására szánt uniós támogatásból – később felmentették.

Věra Jourová és Magyarország kapcsolata nem most mérgesedett el. Az Európai Bizottság alelnöke 2020 őszén azt nyilatkozta, hogy „az Orbán Viktor által szorgalmazott demokrácia nem illiberális, hanem egyszerűen beteg”. Közölte, a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak.

A magyar kormányfő ezután levélben fordult Ursula von der Leyenhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat Jourovával. „E kijelentések nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány elleni – lassan már szokásosnak tekinthető – támadást jelentenek, de sértőek Magyarországra és a magyar emberekre. Az előbbi helytelen, az utóbbi elfogadhatatlan” – írta a miniszterelnök.

Jourová 2021 tavaszán is fenntartotta a véleményét, a Der Spiegelnek nyilatkozva erősítette meg, továbbra is úgy gondolja, hogy a magyar demokrácia beteg.

Magyar kapcsolat

Múlt hónap elején Varga Judit levélben kérdezte Věra Jourovát, hogy az Európai Bizottság együttműködött-e a magyar ellenzéket anyagilag támogató Action for Democracy amerikai szervezettel. „Kérem továbbá, hogy az Európai Bizottság – a demokratikus választások tisztaságának és ezáltal az unió közös értékeinek védelmével összhangban – országjelentéseiben tekintse kockázati tényezőnek az Európai Unión kívülről származó, a tagállami választások befolyásolására irányuló támogatásokat”, tette hozzá. Az igazságügyi miniszter emlékeztette a cseh biztost, hogy „az Európai Bizottság az elmúlt években bizonyította, hogy kész rugalmasan értelmezni hatáskörét a demokrácia és a jogállamiság védelmével kapcsolatban,” ezért bízik benne, hogy „hasonlóképpen jár el, amikor a magyar kormány kéri fel együttműködésre ezen értékek védelmében”.

Az Action for Democracy és Brüsszel viszonyát egyelőre nem világították meg a közvélemény előtt, az viszont ismeretes, hogy Jourová gyakran egyeztet a hozzá hasonlóan a Renew liberális pártcsaládhoz tartozó Momentum európai parlamenti képviselőivel, Cseh Katalinnal és Donáth Annával. A hozzájuk fűzött reményeket mindenesetre nem váltották be, két nappal a tavalyi országgyűlési választások után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már be is jelentette az Európai Parlament sokadik magyarügyi vitáján, hogy elindítják a jogállamisági eljárást hazánkkal szemben.

Rabomobil

A régóta húzódó és kívülről nézve nehezen átlátható tárgyalások során Brüsszel folyamatosan húzza fel az újabb akadályokat Magyarország és az uniós források közé. Az Európai Bizottság és benne Věra Jourová törekvéseit és végeláthatatlan „szupermérföldköveit” sajátos kontextusba helyezi a tény, hogy mindeközben az uniós intézmények hitelességét egy hónapok óta kibontakozó óriási korrupciós botránya tépázza.

Ismét Magyarország megbüntetését követelte Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, a liberálisok korábbi európai parlamenti frakcióvezetője. A Twitteren arról írt, hogy ideje elvenni Magyarország szavazati jogát az Európai Unióban és a NATO-ban – mindezt annak kapcsán vezette le, hogy az Ország­gyűlés még nem ratifikálta Svédország és Finnország csatlakozását az atlanti szövetséghez. Verhofstadt szerint egyenesen az érintett szervezetek alapszerződéseiből fakadó kötelezettség lenne megvonni hazánk szavazati jogát, bár a kérdéses dokumentumokban ilyen nem található.

„A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Parlament épületénél. Valójában a tagállamoknak kellene ellenőrizniük Brüsszelt, és nem Brüsszelnek a tagállamokat” – mondta ezzel kapcsolatban évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Eközben Eva Kailinak, az Európai Parlament volt alelnökének még legalább két, Marc Tarabella belga EP-képviselőnek pedig egy hónapig kell őrizetben maradnia. A szocialista politikusokat korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel vádolják.