Jövőre kerül újra napirendre a bővítés kérdése
Bár az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam a bővítés mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően, ezért a kérdés jövőre ismét napirendre kerül - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos brüsszeli EU-csúcs után.
Tájékoztatása szerint az ügyről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet.
Észak-Macedónia és Albánia nem hibás azért, hogy nem volt egyetértés a találkozón. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagország, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére – mondta.
„Nincs kétségem afelől, hogy egy napon mind Észak-Macedónia, mind Albánia tagja lesz az Európai Uniónak” – fogalmazott Tusk, aláhúzva, hogy csalódottságuk jogos, hiszen elvégezték a feladatukat, az EU azonban nem.
„Azt kérem macedón és albán barátainktól, hogy ne adják fel a csatlakozásba vetett reményüket” – tette hozzá.
Az EU 2021-től érvényes keretköltségvetésével összefüggésben annyit árult el, hogy a „rendkívül fontos megbeszélés” a következő hónapokban folytatódik.
Az Európai Tanács elnöke Törökország szíriai katonai műveletei kapcsán kiemelte, a tűzszüneti megállapodás nem vehető komolyan, nem olyan, amire az EU számított. Emellett ismételten felszólította Ankarát, hogy végérvényesen állítsa le a kurd erők elleni offenzíváját.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a közös sajtótájékoztatón súlyos történelmi hibának nevezte a csatlakozási tárgyalások halasztását.
„Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy megbízatásom utolsó EU-csúcsa ilyen kimenetelű vitával záródott” – mondta.
A témáról folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az Európai Unió azt akarja, hogy tiszteljék, akkor neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait – húzta alá.
A 2021-2027-es büdzsékerettel kapcsolatban elmondta, nincs előrelépés az elfogadni kívánt szöveget illetően, s nem számít arra, hogy decemberig döntés születhet.
Szavai szerint az EU-tagállamok csak a régi, jól ismert álláspontjukat ismételték, új elemek nem kerültek elő. Az EU kötelessége gyors döntést hozni a kérdésben, ellenkező esetben akár kétéves késedelmet is szenvedhet a közösségi programok finanszírozása – tette hozzá
Emmanuel Macron francia államfő „őrültségnek” nevezte Törökország északkelet-szíriai katonai offenzíváját. Sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a következő hetekben négyoldalú találkozót tartanak Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével, illetve addig is szoros kapcsolatban lesznek a felek egymással és Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Kijelentette továbbá, hogy a Közel-Kelet stratégiai fontossággal bír Európa számára, önálló katonai képességeket kellene kiépíteni a térségben.
Angela Merkel német kancellár sajnálatosnak nevezte, hogy nem tudtak megállapodni Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Elmondta, hogy nem tartotta volna helyesnek különválasztani a két ország előrehaladását az integrációs folyamatban.
Hozzátette, nem csak Franciaország ellenezte a lépést, több más ország is ezen az állásponton volt.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta, mindkét ország óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy teljesítsék a szükséges feltételeket.
Ha mások eleget tesznek a követelményeknek, akkor az Európai Uniónak is kötelessége tartania magát adott szavához – emelte ki.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy az EU kompenzációs intézkedéseken dolgozik az amerikai kereskedelmi szankciók által sújtott szektorok gazdasági veszteségeinek mérséklése céljából.
Az EU-csúcs résztvevői pénteken jóváhagyták Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére, így ő lesz a frankfurti székhelyű intézmény első női elnöke.