Vasárnap tartják a parlamenti választásokat Üzbegisztánban
Jövőt választ Közép-Ázsia legnépesebb országa
Történelmi jelentősége van Üzbegisztán demokratikus fejlődése szempontjából a vasárnapi parlamenti választásoknak, először voksolnak ugyanis Közép-Ázsia legnépesebb országának polgárai a tavaly elfogadott új alkotmányban lefektetett szabályok szerint.
Savkat Mirzijojev üzbég elnök 2016-os megválasztása óta számos reformot vezettek be Üzbegisztánban a gazdaság liberalizálása, a jogállamiság megerősítése és a politikai rendszer megnyitása céljából – idézi fel elemzésében Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója. A közép-ázsiai országban legutóbb 2019-ben tartottak parlamenti választásokat, akkor még két fordulóban. A 2023-ban népszavazással elfogadott új alkotmány azonban kibővítette a parlamenti hatásköröket, és bevezette a többségi és arányos szavazást ötvöző vegyes választási rendszert.
A mostani választásokon öt párt méretteti meg magát, amelyek – az Eurázsia Központ kutatójának elemzése alapján – a következőképpen jellemezhetünk:
Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt (O’zLiDeP) – a Mirzijojev-elnök által vezetett kormánypárt, haladó szellemű reformer pártként tartják számok, liberális gazdasági reformokat támogat, a vállalkozói szellemet és a vállalkozás- és iparfejlesztést helyezi előtérbe, célközönsége a középosztály.
Nemzeti Újjászületés Demokratikus Pártja (Milliy Tiklanish) – nemzeti konzervatív párt, a hagyományos, nemzeti érzelmű szavazókra fókuszál, hangsúlyozva Üzbegisztán történelmi, kulturális és nemzeti értékeinek védelmét a modernizációval szemben.
Üzbegisztáni Népi Demokratikus Párt (O‘zXDP) – az Üzbegisztán politikai életében történelmileg gyökerező PDPU-t gyakran a korábbi szovjet kommunista párt utódjának tekintik. A párt a szociális jólétre összpontosít, és az üzbég társadalom alsó rétegének az érdekeit képviseli.
Adolat Szociáldemokrata Párt – a szociáldemokrata beállítottságú szavazókra fókuszál, és a nagyobb egyenlőség és a társadalmi igazságosság elvét hirdeti. A párt támogatja a jóléti állam megerősítését, valamint a munkavállalók és az üzbég társadalom marginalizált részének jogainak védelmét.
Üzbég Ökológiai Párt (O’EP) – programjának középpontjában a környezetvédelmi kérdések állnak, elsősorban a városi fiatalok támogatják.
A kutató leszögezte, hogy a pártok mindegyike elkötelezett a Mirzijojev elnök által meghirdetett reformok iránt, de „jelentős értelmezésbéli különbségek vannak abban, hogy miként képzelik el annak végrehajtását”.
„A várakozások a 2024-es üzbég választásokra úgy tekintenek, mint az az esemény, amely eldönti a közép-ázsiai ország jövőképének irányvonalát. A nemzetközi közösség is nagy figyelemmel kíséri a folyamatot, és a nemzetközi – köztük magyar – megfigyelők jelenléte hangsúlyozza, hogy ezek a választások nemcsak Üzbegisztán számára fontosak” – állapította meg elemzésében Veres Szabolcs. „Nemzetközi szinten a választások egyben az üzbég politikai rendszer demokratikus érettségét is próbára teszik majd” – tette hozzá.
Üzbegisztán egyébként éppen a napokban, a BRICS kazanyi csúcstalálkozóján vált a dinamikusan bővülő nemzetközi szervezet úgynevezett partnerállamává mások mellett szomszédjával, Kazahsztánnal egyetemben.
