A Magyar Demokrata március 11-i számában megjelent írás, amelynek adatait március 9-én, hétfőn zártuk.

Fotó: MTI/EPA (illusztráció)
Izolációs hordágyon szállítanak kórházba egy koronavírussal fertőzött beteget a védőruházatot viselő egészségügyi dolgozók Szöulban
Hirdetés

Annak esélyét, hogy nálunk is gócpont alakul-e ki, mint Olaszországban, nehéz megmondani, rengeteg véletlen befolyásol egy járványt, mondja Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa.

–  Például a 2003-as SARS-járványban volt egy szuperterjesztő, egy orvos, aki Hongkongban megszállt egy hotelben, ahol sok más külföldi vendég is éjszakázott. Az egész emelet elkapta tőle, onnan terjedt szét mindenfelé. Ezek teljesen kiszámíthatatlan véletlenek, maradhatott volna otthon is, de nem így alakult. Számít az is, mennyire gyors és hatékony a járványügy. Európa tökéletesen terep járvány terjedéséhez, mert a határokat nem lehet lezárni, de mégsem egységesek az intézkedések, az egyes országok különböző korlátozásokat hoznak, különböző mértékben veszik komolyan a helyzetet, különböző forrásokkal és kapacitással rendelkeznek annak kezelésére. Európai Járványügyi Központ van ugyan, de a hatóköre nem nyúlik túl ajánlásokon és adatgyűjtésen. Ez így felemás helyzet.

A szakember szerint ha lesz még behurcolás, az egyre inkább leterheli majd a kapacitásokat, mert közben a hazai fertőzési láncot is le kell követni. A megelőzés mindig olcsóbb, mint utána a kezelés, de látni kell, hogy mindennek van egy egyensúlyi határa, a korlátozásoknak is, illetve annak is, mennyi gyanús esetet tudunk letesztelni, hiszen ehhez is kell kapacitás, a gépeket, a szakembereket, a reagenseket és a laborokat tekintve is.

–  Annak híve vagyok, hogy jobb szűrni, mint kapkodni, de ennek is ára van, mérlegelni kell ebben is – mondja Kemenesi Gábor. – Persze, ha gócpont alakul ki, az felülír mindent, de akkor az egészségügy túlságosan leterheltté válik, a járványon kívüli esetek ellátása is nehezebb, ami nem szerencsés.

Nagyon fontos az emberi tényező; a hazai esetek kapcsán felmerült: az egyik fertőzött nem teljesítette az egyetem kérését, hogy maradjon otthon két hétig, mert gócpontban járt.

–  Még az influenzaoltás kérdésében sem vagyunk elég tudatosak, sokan nem adatják be maguknak, mondván, úgysem szoktak különösebben megbetegedni. De ez nem arról szól, hogy nekünk szükségünk van-e rá, hanem arról, hogy ne adjuk tovább a vírust az idős nagymamánknak, aki esetleg belehalhat – mutat rá Kemenesi Gábor.

Nincs középút

Két lehetőség van. Az egyik az, hogy szépen elkerítjük a járványt, az utolsó fertőzött nem fertőz meg senkit, és elhal a vírus. A másik, hogy elterjed, világjárvánnyá válik, talán éppúgy, mint a szezonális influenza. Nincs a kettő között középút. A SARS annak idején kihalt, sikerült elzárni az útját, a kínai koronavírus esetében erre egyre kevesebb esély van, mondja a szakember. Ha szezonális vírussá válik, lesznek olyanok, akiket súlyosabban érint, de a legtöbb fertőzött meggyógyul majd. Egyelőre nem tudjuk, hogy az ebből fakadó védettség, az antitestek jelenléte meddig tart a szervezetben, ez egytől öt évig terjedő időszak lehet. De biztos, hogy legalább hónapokig tart, tehát nincs olyan, hogy valaki újra elkapja a koronavírust: egyszerűen csak nem gyógyult meg.

–  Lehetnek mutációi a vírusnak, de megvadulni biztosan nem fog – nyugtat meg Kemenesi Gábor. – Sokan tévesen értelmezik azt a hírt, hogy van egy agresszívabb alverziója. A vírusok általában véve úgy mutálódnak, hogy minél hatékonyabban terjedjenek, vagyis kevésbé halálossá válnak, viszont könnyebben terjedővé. Ez az evolúciós érdekük, gazdatest nélkül kipusztulnak, ezért inkább minél messzebbre akarnak jutni és minél tovább élni. De még ez a változás is olyan kis mértékű, hogy számottevően nem fogjuk érzékelni. Alapvetően én nem aggódom, a járványok most már a világunk részei; ez éppen messzebbre jutott, és lesz még hasonló. Csúnyán hangzik, de ez a helyzet tökéletes arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk, felkészüljünk egy nagyobb mortalitású járványra, mert van még hova fejlődni. Azt is érteni kell, hogy nincs többé lokális probléma, a modern világunkban minden ilyen helyzet globális.

Kemenesi Gábor hozzáteszi: figyeljünk arra, hogy egy háztartáson belül hatszoros a fertőzés kockázata. A gyerekek is megfertőződhetnek, de bennük nem alakul ki betegség, jó eséllyel tünetmentesek maradnak, viszont könnyen átadhatják a vírust az időseknek, hiszen nehéz betartatni velük a higiéniai szabályokat. Ilyen szempontból nyer értelmet az óvodák, iskolák bezárása egy olyan járvány esetén, ami az idősebbekre veszélyesebb. Jelenleg erről nálunk még nincs szó, de nemhiába rendelt el látogatási tilalmat az országos tiszti főorvos Magyarország valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményében. A megbetegedés súlyosabb formája főleg az idős vagy az egyéb megbetegedésben szenvedőket érinti, a fertőzés a szorosan összezárt közösségekben, intézményekben képes gyorsan elterjedni. A méltányolandó esetekben lehet látogatni – például a végstádiumban lévő betegektől való elbúcsúzás kapcsán –, ilyenkor a szolgáltató köteles megfelelő védőöltözetet adni a látogatóknak.

Könyörtelen számok

A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszéken van egy kutatócsoport, amely járványok matematikai modellezésével foglalkozik, így korábban már az ebola, a zika, az influenza és más betegségek terjedését is vizsgálták. Az új kínai koronavírus kapcsán pedig még február közepén közzétettek egy tanulmányt a Kínán kívüli kitörések valószínűségéről, amire felfigyeltek külföldön is, miután pontosan megjósolták azokat az eseményeket, amelyek azután be is következtek.

Akkor még a Kínán kívüli esetek száma nagyon alacsony volt, például hivatalosan csak 28 irániról lehetett tudni. Csakhogy két, Iránból érkezett embert találtak fertőzöttnek Libanonban és Kanadában, a matematikusok modellje alapján pedig Irán nem olyan mértékben része a globális légi forgalomnak, hogy ez indokolt lett volna. Így ők már akkor kimondták, hogy matematikai becslések alapján a valóságban 1600-2400 között lehet az iráni fertőzöttek száma. Ez azóta igazolást nyert, Iránban igyekezték eltussolni a járványt, nem is vették komolyan, így hamar igen súlyossá vált, a kormány sok tagja is megbetegedett, illetve meg is haltak. Az iszlám állam most már a korábbi kínai helyzethez hasonló mértékű kockázatot jelent a világ számára, így például hozzánk is iráni diákok hurcolták be az első fertőzéseket.

A matematikusok azt is látták a globális mobilitási modellekből, hogy Európában Olaszország az egyik legkockázatosabb, mert szoros összeköttetésben áll Kínával; a repterekre lebontott adatokból az is látszott, hogy Milánó rizikósabb, mint Róma. A számítások alapján akkor, február közepén Magyarország kockázat tekintetében még a középmezőny alján állt, de azóta megváltozott ez a helyzet, miután Olaszország is gócponttá vált. De a többi nagy kockázatú ország is igazolta a matematikusok várakozásait, csak az olasz helyzetnél sokkal lassabban: Németországban már nyolcszáznál is többen betegek, Nagy-Britanniában az eddiginél is gyorsabban emelkedik a fertőzöttek száma, és Franciaországban is súlyosbodik a helyzet.

–  Az adatok elemzése alapján a kínai koronavírus potenciális reprodukciós száma 2,1-2,6, ami azt jelenti, hogy egy fertőzött átlagosan ennyi másiknak adhatja tovább, ez fejezi ki a terjedési képességét – mondja Röst Gergely, a kutatócsoport vezetője. – A feladat az, hogy a gyakorlati, úgynevezett effektív reprodukciós számot egy alá vigyük. Vagyis az összes lehetséges fertőzés több mint felét kell megakadályoznunk ahhoz, hogy lecsengjen a járvány. Kínában ezt már sikerült végrehajtani. Abban az országban, ahol egy fölött van az effektív reprodukciós szám, egyre több lesz a fertőzött.

Az oltások eredményessége ugyanezen az alapon vizsgálható, ha egy betegség reprodukciós száma kettő, akkor a népesség felét kell beoltani. Például a kanyaró esetében a reprodukciós szám 12-18, ezért van az, hogy majdnem mindenkit be kell oltani a populáció védettsége érdekében, és kiszámítható, hogy ha 95 százalék alá csökken az oltási arány, kitörhet a járvány.

Fotó: MTI/EPA
Rendőrök és katonák a Milánóból távozni kívánó utasokat ellenőrzik Lombardia tartomány székhelyének központi pályaudvarán

Az effektív reprodukciós számot ugyanakkor számos intézkedéssel lehet csökkenteni, mint a tömegrendezvények, a tömegközlekedés korlátozása. Olyan lehetőségek kockázatát is érdemes leszorítani, mint a szuperterjesztőké. Persze annyira globalizált a világ, hogy ekkora volumenben nagyon nehéz kontrollálni bármit is. Sokan azt gondolják, minek, hiszen Kínából is kiszabadult a vírus, így is, úgy is világjárvány lesz, miközben a korlátozások nagy gazdasági károkat okoznak. Csakhogy az is számít, ha lassítjuk a terjedést. Kínában a kezdetekben hatnaponta duplázódott az esetek száma, katasztrófa lehetett volna, ha nem zárják le Vuhant.

–  Nemcsak az számít, hányan lesznek betegek összesen, hanem az is, mennyi idő alatt, hiszen a fertőzés 20 százalékban igényel kórházi kezelést; nem mindegy, hogy hetente százötven vagy ezer beteget kell-e ellátni egyszerre. A H1N1-járvány idején Angliában volt egy pont, amikor nem volt több lélegeztetőgép az egész országban, és helikopterrel vitték Svédországba a betegeket. Ezért különösen fontos lassítani a terjedést.

Nem tipikus eset

Józan megfontolások alapján, egy lecsengett és három tomboló helyi járvánnyal a világban (előbbi Kína, utóbbi Olaszország, Irán és Dél-Korea) reális esélye van a világjárványnak, ami azt jelenti, lassan vagy gyorsan, de egy ponton túl nálunk is számottevően érinteni fogja a lakosságot a kínai koronavírus.

Az ötödik Magyarországon diagnosztizált, debreceni beteget például a fia fertőzhette meg, aki február közepén tett hazai látogatása előtt több helyen is járt, Olaszországban nem, viszont Franciaországban több napig. Története elgondolkodtató. Korábban a háziorvosa beküldte a Szent László Kórházba koronavírus-gyanúval, meg is vizsgálták, majd hazaküldték. Látni kell, hogy a legtöbb országban nincs arra kapacitás, így nálunk sem, hogy minden gyanús esetet leteszteljünk, hiszen rengetegen vannak. Az illető egyrészt nem járt gócpontban, másrészt nem kifejezetten tipikus tüneteket mutatott: lázas volt, fájtak a csontjai, nem köhögött, a torka, tüdeje nem fájt. Meg is állapították, hogy valószínűleg nem koronavírusról van szó. Márpedig tesztet akkor végeznek, ha az illető gócpontban járt, és tipikus tünetei is vannak. Az apja viszont, akinél igazolták a vírus jelenlétét, már nincs eszméleténél, egyébként idős és daganatos beteg. Azóta feleségénél is kimutatták a vírust. A történet szerint a férfi Svédországban értesült róla, hogy az apját megfertőzhette, akkor felkeresett egy helyi kórházat a teszt érdekében. Mivel azonban már tünetmentes, a svédek sem végezték el a tesztet.

Az ebből adódó egyik legfontosabb következtetés, hogy lassan mindegy, valaki gócpontban járt-e, ha például nemzetközi repülőtéren igen. A másik az, hogy ez a történet nagyon úgy hangzik, mint például az első olasz betegé (róla előző számunkban is említést tettünk), vagyis a tünetmentes, esetleg enyhe tüneteket mutató betegek kapcsán könnyen kiszabadulhat a kontroll alól a fertőzési lánc.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindenért valamilyen felettes szervet hibáztassunk. A hatóságoktól várjuk a helyzetek megoldását, és őket is hibáztatjuk a problémákért. Egy járványban azonban az egyes ember felelőssége számottevő. Ahogy más országokban is láttuk, a hatóságok nem mindenhatóak, nincs sehol pluszlabor, több kórházi ágy és szakember direkt egy ilyen járványra tartogatva, az átlagos kapacitáson felül. A járványok kezdetén sok a látens fertőzött, ahogy ez több helyen is tapasztalható volt a helyi járvány kezdetekor: például Olaszországban, Washingtonban is problémát okozott. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy nálunk is vannak. Legyünk tehát óvatosak.

Borítékolható, hogy ezt az ügyet hazánkban, mint ahogy minden mást is, teljes mértékben át fogja szőni a politika. Ebben az esetben azonban legyünk észnél, és ne politikai alapon döntsünk a járvány súlyosságáról a saját helyzetünkben, se túlbecsülve azt, se alulértékelve. A halálozási arány valóban csak két százalék, de világjárvány lesz, ezt most már nagyon komolyan számításba kell venni, és észnél kell lenni.

Pánikra nincs ok, de lássuk be, húsz százalék a kórházi kezelés szükségessége: kíméljük meg magunkat a lehetőségtől, és másokat is. Vegyük figyelembe, hogy kik vannak körülöttünk, akik a halálos két százalékba beletartozhatnak. Nem túlzás azt mondani: ha a kilencven feletti nagymamánkat látogatjuk, vegyünk fel egy maszkot a biztonság kedvéért. Ha nincs maszkunk, kivételesen tartsunk egy kis távolságot. Betegen pedig inkább ne is menjünk oda.