Juncker nem foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel?
A magyar EP-képviselők nyílt levélben fejezték ki csalódottságukat, amiért az Európai Bizottság elnök ezúttal sem tett említést az őshonos nemzeti kisebbségekről.
Az Európai Bizottság (EB) elnökéhez intézett nyílt levélben fejezték ki csalódottságukat Kárpát-medencei magyar európai parlamenti (EP) képviselők, hogy évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker ezúttal sem tett említést az őshonos nemzeti kisebbségekről és nyelvi közösségekről.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtöki hírlevele által ismertetett levél aláírói – Winkler Gyula és Sógor Csaba erdélyi, illetve Csáky Pál felvidéki EP-képviselő – elítélik, hogy az EB intézményrendszere nem foglalkozik a több mint egymillió aláírással támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésben megfogalmazott javaslatokkal.
„Ezek a javaslatok az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megőrzésére, az anyanyelv-használati problémákra, az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos gondokra vonatkoznak, a hátrányos megkülönböztetésre, amelyet az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek nap mint nap éreznek” – mutatnak rá az EB elnökének küldött nyílt levélben.
Az őshonos kisebbségek – több mint ötvenmillió uniós polgár – kifejezetten nekik szóló üzenetet vár Brüsszeltől a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmuk enyhítésére – mutatnak rá a magyar EP-képviselők.
Az RMDSZ hírlevele felidézte: tizenhárom EP-képviselő már júliusban jelezte – egy parlamenti kérdésben – az EB elnökének: szükségesnek látják, hogy az évértékelőn az őshonos nemzeti kisebbségek egyértelmű, bátorító üzenetet kapjanak. Mostani nyílt levelükben megállapították: Juncker elnök beszédével az utolsó remény is szertefoszlott, hogy a következő hónapokban az EB elemezni fogja és megoldja a parlamenti kérdésben megfogalmazott problémákat.
Az EP-képviselők szerint fennáll a veszélye, hogy az EU tovább bürokratizálódik, az uniós intézmények a polgároktól egyre távolabbi pályán mozognak.
„Az Európai Uniónak arra kell összpontosítania, hogy visszanyerje az európaiak bizalmát. Az EU zászlaja új, pozitív érzelmeket kell hogy kialakítson, az EU-nak inspirálónak, reménykeltőnek kell lennie! Az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségekhez és nyelvi közösségekhez tartozó ötvenmillió európai polgár hű Európához, hiszen nekik alapvető értékük a sokszínűség. Ugyanakkor ma, jobban, mint valaha, szükségük van arra, hogy az EU jutalmazza ezt a lojalitást, gondoskodva arról, hogy ezeknek a közösségeknek a jövője biztosított legyen tagállami és uniós szinten is” – áll a nyílt levélben.
Az EP-képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európa stabilitása, a csatlakozásra váró balkáni országok stabilitása az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek problémáinak pozitív megoldásától függ.
„A holnap Európai Uniója sokszínűségében egységes, a nemzetek, a nemzeti közösségek és a régiók Európai Uniójává kell válnia. Egy ilyen unióban a többség és az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek, nyelvi közösségek biztonságban érzik magukat, és egyforma esélyük van egy biztosabb és jobb jövő építésére” – összegezték az EB elnökének küldött nyílt levél aláírói.
