Kaczynski „önrendelkező” EU-tagságról beszélt
Jaroslaw Kaczynski szerint szükség van Lengyelország "önrendelkező" EU-tagságára.Ahhoz, hogy a lengyelek jól és biztonságban élhessenek, az európai uniós tagság szükséges, mégpedig „önrendelkező” tagság„ – jelentette ki a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski pénteken a tömörülés parlamenti frakciójának tanácskozán.
Fotó: MTI/PAP/Tomasz Gzell
A kétnapos, egy Varsó melletti községben szervezett értekezlet fő témája a jövő májusban esedékes európai parlamenti, majd az őszi lengyel parlamenti választásra való felkészülés. Kaczynski két részből álló beszédet mondott, az első felét a média rögzítette, a másik – a PiS belső ügyeire vonatkozó – rész zárt ajtók mögött hangzott el.
A 2019-es év hosszabb időre eldönti Lengyelország sorsát – szögezte le Kaczynski. Szerinte a lengyelek elvárják, hogy országuk eljut a Nyugat-Európára jellemző szintre, szavatolja majd a jólétet, a biztonságot és a stabilitást.
Annak, hogy a lengyelek a nyugat-európai életszínvonalon élhessenek, több előfeltétele van – mondta a PiS elnöke, sorolva egyebek mellett a gazdasági ciklusokra reagáló, válságokat megelőző politikát, a hazai tőke fejlesztését, valamint a nemzeti pénznem megőrzését.
”Szükséges továbbá, és ezt nagyon hangsúlyosan mondom, európai uniós tagságunk, önrendelkező tagságunk„ – folytatta.
A kedvező fejlődés előfeltételeinek megteremtése a PiS választási győzelmén múlik – húzta alá, utalva a jövő évi lengyelországi választásokra.
Megállapította: minden demokratikus államban nehéz az abszolút parlamenti többség megszerzése. Lengyelországban a jelenlegi kormánypárt azért is hátrányos helyzetben van az ellenzékkel szemben, mert a belpolitikai vitában a PiS ”betartja a demokratikus és a jogállami elveket, miközben a másik fél semmibe veszi e szabályokat„- jelentette ki Kaczynski, rámutatva ebben az összefüggésben a kormánynak nem kedvező média túlsúlyára Lengyelországban, valamint arra, hogy az ellenzéket ”bizonyos külföldi szereplők támogatják„.
Teljes erővel elutasítandó, a közvélemény megtévesztését célzó fogásnak” nevezte, hogy azonos módon értelmezzék a PiS-kormány idején történt, valamint a 2015-ig kormányzó, a jelenleg ellenzéki Polgári Platformhoz (PO) fűződő korrupciós botrányokat. Szerinte a PiS mindent megtesz az áthágások „minimalizásáért”, miközben a PO „a legkisebb mértékben sem reagál ezekre”.
A PiS esetében Kaczynski feltehetőleg a lengyel bankfelügyelet korrupciós gyanú miatt nemrég lemondott elnökének esetére utalt. A PO-ra vonatkozóan a politikus hosszan sorolta az utóbbi évek legnagyobb korrupciós botrányait, köztük az előző kormány idején történt, jelenleg az ügyészség által vizsgált áfa-kiesést. A lengyel pénzügyi tárca becslései szerint 2008 és 2015 között a lengyel állami költségvetés 250-265 milliárd zlotyt (18,9-20 billió forint) érő kiesést szenvedett az áfacsalások miatt. Nagyon sok minden arra vall, hogy egy átfogó botrányról volt szó, és a kormány bizonyos mértékben tolerálta azt – jelentette ki a PiS elnöke, hozzáfűzve: „ez egyszerűen annak a kormánynak a botránya volt”.
Kaczynski az emberi jogok „drasztikus megsértésével” is vádolta a PO-kormányt, sorolva az akkori kormányellenes tüntetéseken alkalmazott rendőri erőszak eseteit, köztük azt, hogy egy 2015-ös bányásztüntetésen a rendfenntartó erők gumilövedéket használtak.
Hangsúlyozta: pártja biztosítja a jogállamiság megőrzését, a kormány által folytatott reformok, köztük az uniós szervek által bírált igazságügyi reform „éppen a jogállamiság betartását célozza”. A reform célja, hogy a bíróságok ne legyenek politikailag elfogultak, az igazságügy olyan szabályok szerint működjen, amelyeket „Európában már régen megszabtunk, Lengyelországban viszont a sokéves kommunizmus miatt nehezen érvényesíthetők” – fejtette ki Kaczynski.
Piotr Semka, a DoRzeczy konzervatív hetilap szerkesztője a lengyel köztévében úgy kommentálta Kaczynskinak az EU-tagságra vonatkozó kijelentését: a PiS elnöke hangsúlyosan el akarta utasítani azokat az utóbbi időben az ellenzék részéről elhangzó nézeteket, miszerint a lengyel kormány ki akarja léptetni Lengyelországot az EU-ból, egyúttal hangsúlyozni kívánta a lengyel szuverenitást az unión belül.