A megbeszélése során Harris leszögezte, Washington kiáll Manila mellett a Dél-Kínai-tengert érintő vitás területi kérdésekben, összhangban a nemzetközi joggal.

Hirdetés

„Bármely, a Fülöp-szigeteki hadsereg, hajó vagy repülőgép ellen a tengeren elkövetett támadás esetén életbe lépne a kölcsönös védelemről szóló megállapodás” – jelentette ki.

A két ország 2014-ben írt alá megállapodást a kölcsönös védelemről, az egyezmény lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy védelmi felszerelést telepítsen öt Fülöp-szigeteki támaszpontra, valamint engedélyezi katonai létesítmények építését és üzemeltetését is, melyeket az amerikai katonák mellett a helyi csapatok is használhatnak, és rendelkezik a közös hadgyakorlatok kérdésében is.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő azt mondta, Washington több mint 82 millió dollárt szánna a már meglévő bázisok üzemeltetésére és újak létesítésére. Összesen 21 beruházásról lenne szó.

Korábban írtuk

Ifjabb Marcos a maga részéről hangsúlyozta, országa jövője „elképzelhetetlen” az Egyesült Államok nélkül, és figyelmeztetett arra, hogy nagyon fontos a már meglévő kapcsolatok mélyítése és erősítése, mert a Dél-Kínai-tengeren „a helyzet nagyon gyorsan változik”.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra kiépített több mesterséges szigetet a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek mellett Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Helyszíni beszámolók szerint több tucatnyian tüntettek hétfőn Harris látogatása ellen. A tiltakozók azzal érveltek, „ki akarnak maradni az Egyesült Államok és Kína közötti versengésből”.