Az uniós csatlakozás előtti években a közismert PHARE- és Sapard-alapok mellett futott a jóval kevésbé ismert ISPA támogatási alap. A 2000-től beindított programot a környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseket szolgáló nagyberuházások támogatására hozták létre. Az EU bizottságával kötött megállapodás alapján, az évente mintegy 25 milliárd forint összegű ISPA-támogatás felét hazánknak környezetvédelmi célterületekre kellett fordítania: ivóvízellátásra, hulladékgazdálkodásra, a levegőtisztaság védelmére, szennyvízkezelésre és csatornázásra.

A környezetvédelem területén az ISPA-támogatás három kiemelt területe az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és szilárdhulladék-kezelés. A program keretein belül eddig hét szennyvíz-gazdálkodási projektet támogatott az unió. Ezzel hét vidéki város, Sopron, Pécs, Szeged, Győr, Debrecen, Kecskemét és Szombathely, valamint vonzáskörzetük szennyvízelvezetési gondjai oldódhatnak meg a közeljövőben. A hét projekt által érintett lakosság száma meghaladja az egymillió főt, az ISPA-támogatás mértéke pedig a 139 millió eurót.

A csatlakozással az ISPA-t felváltotta a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program, a KIOP. Vagyis felváltotta volna: a felszín alatti ivóvizek és ivóvízbázisok védelmét szolgáló beruházások támogatására kiírt pályázat beadási határideje ugyanis lejárt, a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokra pedig a program felfüggesztése miatt nem lehet pályázni.

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban érdeklődésünkre elmondták, hogy azért kerül sor a felfüggesztésre, mert az erre a célra elkülönített, a csatlakozás utáni első három évben (2004-2007) rendelkezésre álló 11,3 milliárd forintos pályázati keret már tavaly novemberben kimerült, ezért 2007-ig nem is fogadnak be újabb szennyvízelvezetést célzó pályázatot. Valószínűleg a már eddig beérkezettek közül is nagyon sokat kell majd elutasítani forráshiány miatt. A következő keretösszeget viszont már nem három, hanem öt évre kapjuk, ami nyilván jóval nagyobb összeg lesz, de pontos számokat még nem lehet tudni. A beruházások KIOP-támogatási részének (70 százalék) költségvetésvetésből való kiegészítése viszont a drasztikus megszorítások ismeretében nem sok jót ígér.

Csakhogy, amikor a következő öt év is eltelik, 2012-t írunk majd, amikor túl leszünk két határidőn, és vészesen közeledünk ahhoz a végső időponthoz, amit utolsó lehetőségként szabtak meg hazánknak. Az EU-val kötött korábbi megállapodásaink ugyanis előírják, hogy 2008. december 31-ig csatornázni kell a tizenötezer és azt meghaladó főt számláló településeket, 2010. december 31-ig a kétezer és tizenötezer fő közötti településeket, 2015 végéig pedig el kell érni a 83 százalékos csatornázottsági átlagot. A tények ismeretében tehát célszerű a következő ötéves forráskeret megállapításánál a fiskális szempontok helyett a 2015-ig elvégzendő feladatok valódi szükségleteit alapul venni.