Kazahsztán újabb lépést tett előre

Kazahsztán fontos mérföldkőhöz érkezett demokratikus fejlődésében. Bár az 1991-es függetlenség óta rendszeresen tartanak választásokat, a november 20-i elnökválasztás az egyik legjelentősebbnek tekinthető a kazahsztáni demokratikus politika jövője szempontjából.

Ez volt közelmúltunk történelmének legzavarosabb éve. Először is, hazánkat januárban tragikus események rengették meg, amikor Kazahsztánban fegyveres puccskísérletre került sor. Kicsivel több mint egy hónappal később kirobbant az ukrajnai konfliktus, amely közvetve hatással volt országunk gazdaságára. E nehézségek ellenére azonban népünk új fejezetet kezdett írni politikai fejlődésében. 

Márciusban Kaszim-Zsomart Tokajev kazak elnök alkotmányos reformokat javasolt, amelyek célja, hogy az elnök hatalmának korlátozásával, a parlament szerepének megerősítésével, a polgárok politikai folyamatokban való részvételének növelésével és az emberi jogok védelmének további erősítésével megváltoztassák az ország teljes állami modelljét és kormányzati formáját.

A júniusi népszavazáson polgáraink 77 százaléka szavazott az alkotmánymódosítások mellett. Ez demonstrációja volt annak, hogy miről is szól az igazságos Kazahsztán – a demokratikus alapelvek iránti erős elkötelezettségünkről és a polgárok szerepének növeléséről a nyilvános döntéshozatalban. Hazánk a gazdasági, társadalmi és politikai reformok egyik vezető országává vált a posztszovjet térségben, köszönhetően népünk demokratikus fejlődésre irányuló tudatos törekvésének.

A konkrét reformok végrehajtása lehetővé tette számunkra, hogy szilárdan megálljunk a lábunkon, és fényes jövő elé nézzünk. Gazdasági kezdeményezéseink a diverzifikációra, a demonopolizációra és a nemzeti jövedelem igazságos elosztásának biztosítására összpontosítottak. Fontos, hogy Tokajev elnök javaslata az elnöki mandátumot két ötéves ciklusról egy hétéves időszakra csökkentette, az újraválasztás lehetősége nélkül. Ez a kezdeményezés kiküszöbölné a hatalom monopolizálásának kockázatát, és megerősítené a demokrácia alapelveit.

Tekintettel ezekre a jelentős alkotmánymódosításokra és reformokra, Tokajev hivatalban lévő elnök szeptemberben úgy döntött, hogy demokratikus megerősítést kér a következő hét évre szóló, alapvető kazahsztáni változásokra vonatkozó mandátumához. Hazánk gyors ütemben változik, és fontos, hogy polgáraink véleményt nyilvánítsanak az ország fejlődésének jövőbeli irányáról. A választások alkalmat adnak arra, hogy Tokajev hároméves elnöksége után elgondolkodjunk, és kiderüljön, hogy az emberek egyetértenek-e az igazságos Kazahsztán jövőképével.

Ez a választás volt a legsokszínűbb is országunk történetében. Hat különböző politikai nézeteket valló jelölt indult, köztük az ellenzék képviselői is, így a választóknak széles választási lehetőségük volt. Ráadásul történelmünkben először fordult elő, hogy két nő is indult az elnökválasztáson. Ez egy újabb fontos lépés Kazahsztán folyamatban lévő demokratikus fejlődésében. Az évek során Kazahsztán konkrét lépéseket tett a nemek közötti egyenlőség és a nők üzleti és politikai szerepének növelése érdekében. Most látjuk ezeknek az erőfeszítéseknek a gyümölcsét.

Kazahsztánban az elnökjelöltek jelölési eljárása nyílt és tisztességes. Például minden jelöltnek a kazahsztáni regisztrált választópolgárok egy százalékának – mintegy 118 ezer embernek – aláírását kell megszereznie. A hat jelölt, akik különböző politikákat és elképzeléseket képviseltek az országgal kapcsolatban, sok polgár támogatását élvezték. Ez újabb bizonyítéka a demokrácia működésének.

Természetesen alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a választások szabadok és tisztességesek legyenek. Nem titok, hogy régiónkban még mindig folyamatban van a teljesen nyílt választások biztosításához szükséges demokratikus mechanizmusok kialakítása. Mindazonáltal úgy vélem, Kazahsztán bizonyítja, hogy túlmutat az általános elvárásokon. Tokajev elnök ígéretet tett arra, hogy a választások tisztességesek, nyíltak és a hazai és nemzetközi megfigyelők széles körű részvételével zajlanak. A korábbi választásokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és számos más nemzetközi szervezet is megfigyelte. Kazahsztán mindig is örömmel fogadta a megfigyelőket és konstruktív visszajelzéseiket.

Tekintettel a jelentős globális geopolitikai kihívásokra, a szavazás nemcsak Kazahsztán, hanem a nemzetközi közösség számára is fontos. Ázsia és Európa között fekvő országként kulcsszerepet játszunk a két régió közötti kereskedelem megkönnyítésében. Tekintettel az összes féllel fennálló diplomáciai kapcsolatainkra, készek vagyunk arra is, hogy bármilyen módon hozzájáruljunk az ukrajnai konfliktus megoldásához. Gazdaságilag kormányunk aktívan javítja Kazahsztán befektetési környezetét is, ami a legjobb befektetési helyszínné teszi a régiót. Nincs kétségem afelől, hogy kormányunk az új elnök beiktatása után is ezen az úton fog haladni.

Ez különösen fontos a kazah-magyar kapcsolatok szempontjából, amelyek idén harmincévesek lettek. 1992-ben Magyarország az első tíz állam között volt, amely elismerte Kazahsztán függetlenségét. 1993-ban mindkét állam diplomáciai képviselete megnyílt mindkét fővárosban, és Kazahsztán budapesti nagykövetsége volt a független Kazahsztán első külképviselete Közép- és Kelet-Európában.

E történelmileg rövid idő alatt mindkét ország sokat tett a sokoldalú együttműködés megerősítéséért és kiterjesztéséért, és hatékony együttműködési intézményeket hozott létre.

Ma a Kazahsztán és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok a kölcsönös megértés és bizalom légkörében fejlődnek. A két ország között nincsenek megoldatlan problémák és nézeteltérések, a különböző nemzetközi szervezetek keretében rendszeres politikai párbeszéd és kölcsönhatás folyik.

Magyarország Kazahsztán egyik legfontosabb szövetségese Közép- és Kelet-Európában. A stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot 2014-ben írták alá, 2015-ben pedig létrehozták a Kazahsztáni-Magyar Stratégiai Tanácsot. Eddig már öt ülést tartottak. Mint ismert, a Stratégiai Tanács állandó társelnöke magyar részről Varga Mihály pénzügyminiszter.

Kazahsztán és Magyarország a kereskedelmi, gazdasági és befektetési kapcsolatok fejlesztésére és elmélyítésére törekszik. Elsőbbséget élvez a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés és logisztika, az információs technológia, az idegenforgalom és az egészségügy területén folytatott együttműködés. A kétoldalú együttműködés fontos mechanizmusa a kazah-magyar kormányközi vegyes bizottság, amelynek nyolcadik ülését 2023. december 8-9-én tartják Budapesten. Létrejött a Kazah-Magyar Üzleti Tanács és egy közös Közvetlen Befektetési Alap is.

Az elmúlt tíz évben a Magyarországról Kazahsztánba irányuló közvetlen befektetések bruttó beáramlása több mint 236 millió dollárt tett ki. Kazahsztánban mintegy harminc jogi személy, fióktelep és képviselet működik magyar részvétellel.

A kulturális és humanitárius kapcsolatok fejlődésének kilátásai évről évre nőnek. Ezt elősegíti a két nép történelmi közelsége, valamint a nemzeti kultúrájuk és hagyományaik újjáélesztésére irányuló törekvésük. A kazah sztyeppékről a XIII. században Magyarországra vándorolt kun törzsek leszármazottai jelentik a történelmi alapot és erős kapocs a kazah és a magyar nép gazdag kulturális öröksége között. 

Az elmúlt harminc évben a kazah nép stabil, virágzó és befogadó társadalmat hozott létre. Demokratikus jogunk gyakorlása a népszavazáson keresztül segít megszilárdítani azt, amit elértünk. Az új elnök megválasztása után tovább fogjuk fejleszteni a Kazahsztán és Magyarország közötti szoros kapcsolatokat. Tekintettel az általunk épített szilárd alapokra, minden okom megvan arra, hogy optimista legyek az országaink közötti kapcsolatok jövőjét illetően.