Keir Starmer elárulta, milyen feltételekkel küld katonákat Ukrajnába
Keir Starmer brit miniszterelnök szerdán világossá tette, hogy a parlament döntésén múlik majd a brit csapatok ukrajnai bevetése egy esetleges tűzszünetet követően. A kormányfő az alsóházi képviselők előtt megerősítette: amennyiben a párizsi nyilatkozat alapján katonai egységek kivezénylésére kerülne sor, a kérdést vitára és szavazásra bocsátja az alsóházban (House of Commons), és egy esetleges bevetéshez szükség lesz a képviselők jóváhagyására.
A bejelentés előzménye a Hajlandók Koalíciója által kedden aláírt párizsi nyilatkozat, amely brit és francia csapatok bevonását ígéri egy jövőbeli békemegállapodás esetén. Keir Starmer szerint a brit katonák feladata a tűzszünet után az ukrán védelem segítése, az elrettentés, valamint katonai logisztikai központok létrehozása és védelme lenne.
Bár a hadsereg bevetése elvileg kormányfői hatáskör, Keir Starmer kijelentette, hogy tartja magát a 2003-as iraki háború óta bevett gyakorlathoz, és nem dönt ebben a kérdésben a képviselők támogatása nélkül.
A párizsi tárgyalásokat övező hurráoptimizmus ellenére az amerikai szerepvállalással kapcsolatban továbbra is rengeteg nyitott kérdés maradt. Noha az európai szövetségesek bíztak benne, hogy Washington is csatlakozik az általuk ígért a biztonsági garanciák teljesítéséhez, a záródokumentumot végül csak a Hajlandók Koalíciójának tagjai írták alá.
A Politico által megismert korábbi tervezetekhez képest a szövegből végül törölték az amerikai katonai segítségnyújtásra vonatkozó részeket. Míg az eredeti verzióban még az szerepelt, hogy az Egyesült Államok logisztikai, hírszerzési és közvetlen védelmi támogatást nyújt a több állam részvételéhez létrehozott koalíció számára egy esetleges támadás esetén, a végleges megegyezésben Washington szerepe már csak a tűzszünet felügyeletére korlátozódik. A „jogilag kötelező érvényű” védelmi vállalások terhe így elsősorban az európai szövetségesekre hárul.
