Kelemen Hunor az RMDSZ kampányrendezvényén vett részt az erdélyi városban, ahol Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyei jelöltjei voltak jelen. Beszédében kiemelte: a romániai parlamenti és államfőválasztás mindarról szól, amit a magyar közösség az elmúlt 35 év alatt elért, és ezt nem szabad veszni hagyni.

Hirdetés

„Erős parlamenti frakcióra van szükség, hogy vissza tudjunk menni a kormányba”

– húzta alá.

Hozzátette: a magyar közösségnek meg kell mutatnia, hogy nem lehet megkerülni Romániában.

Hangsúlyozta: 2024-ben a magyar emberek mellett a román közösséget is meg kell szólítani, mindkét közösség gondjaira kell megoldást keresni, mivel mindkettőt ugyanúgy érinti a népességcsökkenés. De a demográfiai mutatóktól nem szabad pánikolni, 1,1 millió magyar ember erős közösség, nem szabad nemzethalált vizionálni, hanem cselekedni kell – húzta alá. „Ma a politikának nincs nagyobb feladata, mint jó választ adni a népességfogyásra, nincs nagyobb feladata, mint a polgárok és a közösség szolgálatába állítani az államot” – mondta, hozzátéve, hogy „az emberek hangja”, „a megoldások és a józan ész jelöltje” kíván lenni.

Korábban írtuk

Kitért a román államapparátus hibáira, aláhúzva, hogy annak minden szintjén „a józan ész forradalmára van szükség”, és felidézve, hogy az RMDSZ, míg kormányon volt, bizonyította, hogy lehet hatékonyabb az ügyintézés, és a jövőben is ezt kívánja tenni. Közölte: támogatni kívánják a fiatal családokat, a diákokat, a vállalkozókat, fejleszteni az egészségügyet, az oktatást, egyszerűsíteni az adózási rendszert, bürokráciát.

Az ellenzék közigazgatási reformtervezete kapcsán közölte: „Ellen kell állni a közigazgatási átszervezésnek, mert az lesz a vége, hogy a magyar közösséget mindenhol a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába taszítja”. Aláhúzta: a magyar közösség meg kell, hogy őrizze az intézményes garanciákat, szükség van az anyanyelvhasználati küszöb csökkentésére, az igazságügyben való alkalmazására, a jelképhasználat engedélyezésére, a közösségi javak garantálására.

A külpolitikáról szólva aláhúzta: lejárt „a rejtőzködő külpolitika” ideje, Romániának aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia a régióban, stratégiai partnerségeket kell kötnie, és emlékeztetett, hogy Magyarország a teljes schengeni csatlakozás legfőbb támogatója. Romániának stratégiai érdeke az is, hogy mielőbb véget érjen a háború Ukrajnában – mondta.

Közölte: vissza kell állítani az Európai Unió versenyképességét, és meg kell őrizni a konszenzus politikai gyakorlatát a döntéshozatalban.

A show-elemekben is bővelkedő „kampányhajrán” felszólalók az RMDSZ eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit ismertették. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere házigazdaként közölte: a városban erős magyar közösség él, amit a helyhatósági választások eredményei is igazolnak, de erős parlamenti képviseletre is szükség van.

Cseke Attila Bihar megyei szenátorjelölt kijelentette: „a mi programunk arról szól, amit mások nem mernek kimondani: a fejünkre nőtt az állam”. Kitért a közigazgatási reformtervezetére, kifejtve: az RMDSZ nem kér a megamegyékből, a központosításból, pluszbürokráciából, mely számos partiumi kisvárost fokozna le községgé, és sok magyar vezetésű községi önkormányzatot szüntetne meg.

„Számunkra ez elfogadhatatlan”

– mondta. Aláhúzta: a magyar közösség arra számíthat a jövőben, amit a mostani választásokon el tud érni.

Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselőjelölt elmondta: az RMDSZ-nek közben „meg kell harcolnia az ellenséggel is”.

„Csak az RMDSZ képes megvédeni a magyar közösséget az AUR-tól”

– húzta alá a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetségre utalva.

Közölte: a szövetség nem bújhat el „a júniusi sikere bunkerében”, ki kell menni a csatatérre. Hozzátette: Romániának is fontos, hogy az RMDSZ és vele a józan ész visszatérjen a kormányba, mivel csak ő tudja „a semmibe futó vonatot megállítani”.

„A szórványmegyék nevében felszólaló Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei képviselőjelölt rámutatott: ők a szomorú demográfiai eredmények ellenére „turbóba kapcsolták a motort”, hogy a közösségnek képviselete legyen. Az első csatát megnyerték, de a helyi képviselet nem teljes a parlamenti jelenlét nélkül”

– mondta.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a városfejlesztési eredményekről beszélve közölte: közösséget, otthont, jövőt építenek, de ehhez szükséges az RMDSZ fővárosi jelenléte, hogy Bukarest partnerként kezelje az önkormányzatokat. Bernáth István, Szilágybagos polgármestere felidézte: a Szilágyborzás községről való leválás a fejlődés kezdetét jelentette a falu számára, és a közigazgatási törvénytervezet visszavetné a települést.

A rendezvényen Bölöni László romániai magyar labdarúgó, edző is szót kapott, aki a futballban használt kifejezésekkel élve közölte: az erdélyi magyar közösségnek egy nyolcad- vagy negyeddöntő is értékes hely, a fő, hogy be kell jutni a tizenhatosba.