Az öbölháborúval példálózva bírálta Niall Ferguson brit történész az X közösségi oldalon csütörtökön Donald Trump amerikai elnök politikáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Idézte H. W. Bush amerikai elnök híres 1990-es idézetét arról, hogy a Kuvait elleni agresszió elfogadhatatlan, és felvetette, hogy a jövő történész hallgatóit majd arról fogják kérdezni, miért nem ez volt később egy republikánus elnök reakciója, amikor „egy diktátor megszállt egy szuverén államot”.

Hirdetés

Az angolszász közbeszédben fősodratúnak számító Niall Ferguson posztjára kemény válasz érkezett magától J. D. Vance amerikai alelnöktől, ami újabb példa arra, mennyire más szelek fújnak már Washingtonban.

 „Ez moralizáló szemét, amely sajnos a globalisták retorikai valutája, mert nincs más mondanivalójuk” – indította bejegyzését J. D. Vance. Emlékeztetett, az elmúlt három évben Donald Trump januárban hivatalban lépett amerikai elnökkel két fő állítást fogalmaztak meg az ukrajnai háborúval kapcsolatban:

„Először is, a háború el sem kezdődött volna, ha Trump elnök van hivatalban; másodszor pedig sem Európának, sem a Biden-adminisztrációnak, sem az ukránoknak nem volt nyerési esélye.”

J. D. Vance szerint ez ugyanúgy igaz volt három éve, ahogy ma is, csakhogy a helyzetet reálisan látó emberek véleményét három éven keresztül figyelmen kívül hagyták.

„Mi Niall tényleges terve Ukrajna számára? Egy újabb segélycsomag? Tudatában van annak, mi a valós helyzet a terepen? Tudatában van az oroszok számbeli fölényének, az európai készletek kimerülésének vagy az ipari bázisuk még súlyosabb helyzetének?”

– vetette fel. J. D. Vance szerint a brit történész egy más történelmi korból származó, egy más konfliktusról szóló idézetet vett elő, és az irreleváns történelmi párhuzamokra való hivatkozás ugyanúgy a globalisták valutája, mint a fentebb említett moralizálás.

Fotó: ShutterStock/Consolidated News Photos

Rámutatott, Donald Trump ezzel szemben a valósággal, a tényekkel foglalkozik. Ezt követően felsorolta azokat a tényezőket, amelyek szerinte meghatározzák az amerikai érdekeket és az ukrajnai konfliktus rendezésének szükségességét:

  1. „Miközben nyugat-európai szövetségeseink biztonsága jelentősen profitált az Egyesült Államok nagylelkűségéből, belpolitikai döntéseik – például a migráció és a cenzúra kérdésében – sértik az amerikaiak többségének érzékenységét, védelmi politikájuk pedig a folyamatos túlzott függésre épül.”
  2. „Az oroszoknak hatalmas számbeli fölényük van Ukrajnában mind emberi erőforrás, mind fegyverzet tekintetében, és ez a fölény fennmarad függetlenül attól, hogy érkeznek-e további nyugati segélycsomagok. És ne feledjük, a segély jelenleg is áramlik.”
  3. „Az Egyesült Államok jelentős befolyással bír a konfliktusban érintett mindkét félre.”
  4. „A háború lezárásához beszélni kell azokkal, akik elindították és fenntartják azt.”
  5. „A konfliktus súlyos terhet ró az amerikai külpolitikai eszközökre, a katonai készletektől kezdve a szankciókig (és még sok minden másra). Úgy véljük, hogy a háború folytatása rossz Oroszországnak, rossz Ukrajnának, rossz Európának. De legfőképp rossz az Egyesült Államoknak.”

Az amerikai alelnök leszögezte:

„a fentiek fényében békét kell keresnünk, és most kell keresnünk. Trump elnök ezt ígérte a kampányában, ezzel nyert, és ebben igaza is van.”

J. D. Vance „lusta, történelmietlen ostobaságnak” nevezte, hogy a háború folytatását morális alapon sürgetők minden olyan megközelítést, ami figyelembe veszi az amerikai érdekeket és a valós helyzetet, azzal támadnak, hogy Trump az oroszok kedvére akar vele tenni (appeasement az eredeti szövegben).

Korábban írtuk

A háború folytatását morális alapon támogatók érvelését határozottan elutasította: „Lusta, történelmietlen ostobaság minden olyan megközelítés ’megbékélésként’ való támadása, amely figyelembe veszi Amerika érdekeit és a konfliktus valóságát.”

Végezetül egyértelműsítette, hogy „hála Istennek,” Donald Trump politikáját nem a moralizálás vagy a történelem téves értelmezése, hanem az amerikai érdekek határozzák meg.