Kényszerpályán Brüsszel: az EU már Moszkvával keresi a kapcsolatot

Habár eddig Európa háborúpárti vezetői élesen elzárkóztak az oroszokkal való tárgyalástól, most mégis kötélnek állnának. A Magyar Nemzet a Politico-ra hivatkozva azt írja, hogy a párizsi megbeszélések óta egyre nagyobb a nyomás, hogy az EU nevezzen ki egy tárgyalót, aki Oroszországgal tartja majd a kapcsolatot, a befutó pedig a finn elnök, Alexander Stubb lehet.

Tavaly márciusban az EU-s vezetők már egyszer tárgyaltak annak a lehetőségéről, hogy kinevezzenek egy különmegbízottat a Moszkvával folytatandó tárgyalásokra, és bár az ötlet jelentős támogatást élvezett, mégsem lett belőle semmi. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a háborúpárti politikusok és az Európai Bizottság is vörös vonalnak tekintette eddig a Moszkvával való párbeszédet.

Bár Orbán Viktor már többször hangoztatta, hogy nem lehet a háború lezárásáról beszélni az oroszok nélkül, Brüsszel megpróbálkozott a lehetetlennel.

A Politico szerint azonban a párizsi találkozó óta valami megváltozott. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba ugyanis felborította a dinamikát, ami addig a pontig az ukrán háború kezelését jellemezte. A korábbi, Joe Biden vezette kormányzat ugyanis hasonló állásponton volt mint Brüsszel, így ennek megfelelően az Egyesült Államok nem is folytatott megbeszéléseket Oroszországgal.

Donald Trump azonban más politikát képvisel, megválasztása után pedig nekilátott a konfliktus rendezésének. Mint ismeretes az amerikai elnök és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin Alaszkában találkozott, ahol személyesen is tárgyaltak a háború lezárásáról. 

Ezzel párhuzamosan Európának rá kellett ébrednie, hogy elhibázott politikája miatt nem kapott helyet az asztalnál, így pedig beleszólása sem lesz abba, hogy a saját kontinensén zajló háború hogyan is ér majd véget. 

A lap szerint a háttérben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök szorgalmazták a leginkább egy képviselő kijelölését. 

„Macron az elmúlt napokban amellett érvelt, hogy az amerikaiak és az oroszok közötti kétoldalú megbeszélések fényében fontos, hogy legalább szerepet játsszanak a párbeszédben” – nyilatkozta egy magas rangú francia tisztviselő. Meloni pedig határozottan támogatta az elképzelést. Az olasz miniszterelnök szerint nem érdemes naivnak lenni azzal kapcsolatban, hogy mit lehet elérni ezekkel a megbeszélésekkel, de a párbeszéd hiánya és a párbeszéd megkezdése közötti egyensúly tekintetében egyes fővárosokban egyre nagyobb az igény a tárgyalásra.

Kaja Kallast megkerülhetik 

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője következetesen az egyetlen jelöltként pozicionálta magát, aki azonban eddig is Ukrajna érdekében lobbizott a tagországoknál az Oroszország elleni szankciók érdekében, így kérdés, hogy Moszkva elfogadná-e. Kallast a lap forrásai szerint csak egy újabb EU-s bürokratának tekintik, a feladatot pedig ki szeretnék delegálni. 

Ráadásul egy EU-s tisztviselő kinevezése abból a szempontból is problémás lenne, hogy a különmegbízottnak Nagy-Britanniát is képviselnie kellene. 

A Politicónak nyilatkozó tisztviselők közül többen is emlegették a finn elnököt, Alexander Stubbot, mint lehetséges jelöltet. A finn politikus mellett szól, hogy jól megérteti magát az amerikai elnökkel, miközben országa határos Oroszországgal. A megszólalók szerint azonban fontos leszögezni, hogy egyelőre nincs olyan titulus, hogy különmegbízott az EU-n belül, így egyelőre még a jelöltekről is korai lenne beszélni, főleg hogy egyesek szerint egy tárgyaló nem lesz elég, akár egy egész csapat is kellhet.